Akár hónapokig is fennmaradhat a jegybank vezetése és a gazdaságpolitikát meghatározó minisztériumok közötti patthelyzet, ám a Gyurcsány Ferenc által 2007-ben kinevezett Simor András elnök döntési jogkörét a jegybanktörvény szerint, illetve annak módosításával hamarosan lényegesen szűkítheti az új kabinet. A törésvonal nemcsak a Simor vagyonnyilatkozata körüli botrány, a ciprusi cégügy és a külföldön fialtatott százmilliói miatt alakult ki, hanem azért, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőségében ma már kizárólag Gyurcsány választottjai ülnek. A jegybanktörvény többször is kifogásolt 2004-es módosításával ugyanis a korábbi miniszterelnök éppen azért emelte fel az alapkamatról döntő monetáris tanács tagjainak számát, hogy 2005 januárjától saját jelöltjeit – Bánfi Tamást, Bihari Pétert, Csáki Csabát és Neményi Juditot – juttathassa hat évre a testületbe. Miután a korábban kinevezett tagok mandátuma korábban lejárt, ma már kizárólag – közvetve vagy közvetlenül – a volt kormányfő kiválasztottjai döntenek a kamatszintről, amely az MNB kezében lévő monetáris eszközök közül a legfontosabbnak számít.
Erre az ellentmondásra Járai Zsigmond, a jegybank előző elnöke már idejekorán figyelmeztetett, „gyurcsányista bábszínháznak” nevezve a monetáris tanácsot. A tanácsban jelenleg heten ülnek: a fent említett gyurcsányi jelölteken kívül az elnök és a két alelnök, akik szintén Gyurcsány révén kerültek a jegybankhoz. Négy tag megbízatása jövő év március elsején jár le, helyettük már az új kabinet delegálhat tagokat a tanácsba, vagyis amennyiben a Fidesz– KDNP nem kíván hamarabb lépni az ügyben, Simor keze legkésőbb jövő tavasztól mindenképpen meg lesz kötve.
A jegybanktörvény módosítása nélkül történhet meg az MNB felügyelőbizottságának megújítása is, tagjainak megbízása ugyanis a régi Országgyűlés megszűnéséig tartott. Helyettük a törvény értelmében három hónapon belül új tagokat kell választania a parlamentnek. Ha tehát a Fidesz kihasználja a lehetőséget, és a monetáris politikához valóban értő, tekintélyes szakembereket jelöl az új testületbe, úgy Simornak nemsokára házon belül is kell számolnia ellenvéleményekkel.
A jegybanktörvény módosításával elvileg újjáéleszthető a korábban megszüntetett igazgatóság is, sőt, bővíthetővé válhat az alelnökök száma is, Simor mozgásterét tehát tovább lehet szűkíteni. Jegybanki szakértők szerint az sem kizárt, hogy a Fidesz a jegybanktörvény 58. paragrafusa alapján ismét vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simor ellen, amiért korábbi vagyonnyilatkozatából „eltűnt” 800 millió forint. Emlékezetes, hogy a Fidesz tavaly nyáron ezt a lépést már megtette, ám a mentelmi bizottság szocialista–szabad demokrata többsége akkor még megmentette a vizsgálódástól a havi nyolcmillió forintos fizetésű Simort. Az MNB-elnök a ciprusi cégügyei mellett további támadási felületet adott azzal, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának elnöki tisztségét töltötte be, holott a jegybanktörvény szerint a monetáris tanács tagja nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője.
Simor legnagyobb keresztje azonban a jegybankhoz kommunikációs tanácsadóként pályáztatás nélkül felvett Braun Róbert lehet, aki korábban Gyurcsány politikai főtanácsadója volt, pont abban az időszakban, amit a bukott kormányfő az őszödi beszédben úgy jellemzett, hogy „végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet”. Braun már csak azért is óriási ballaszt az elnöknek, mert személyét elutasítják jegybanki körökben, tekintélyét pedig alaposan megtépázta, hogy Gyurcsány mellett állt, és korábban az SZDSZ kabinetfőnöki posztját is betöltötte, ráadásul blogjában „újundokoknak” nevezte az ország új vezetését. Simor helyzetét megnehezíti, hogy az általa vezetett MNB többször is kiállt Braun mellett, és gyűlölködő, kirekesztő elemekkel tarkított blogját, amelyben a polgári sajtót is pocskondiázza, magánvéleménynek nevezte.
Simort azonban bőven érik szakmai kritikák is. Az eltérő intenzitású, de hivatalba lépése óta folyamatosan érkező bírálatok szerint az MNB elnöke nem élt a gazdaságélénkítés monetáris eszközeivel, nem pumpált pénzt a gazdaságba, jóllehet a válság idején éppen erre lett volna szüksége hazánknak, ráadásul a hazai infláció uniós szinten a legmagasabbnak számít.
Szabó Anna-Szabó Eszter
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
