Végeredmény: nagy fölénnyel nyert a Magyar Összefogás

Kihirdették Belgrádban a hét végi nemzetitanács-választások hivatalos végeredményét – írta csütörtöki számában a Magyar Szó című újvidéki lap.

Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsban 28 képviselője lesz a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás listának, a maradék hét hely a vasárnapi választásokon elindult másik négy lista között oszlik meg. Négy mandátum jutott a Vajdasági Magyarként Európába nevű listának, amely mögött Borisz Tadics szerb elnök Demokrata Pártja (DS) áll. Egy-egy képviselői helyet szerzett a VMSZ-ből az év elején kizárt Bunyik Zoltán újvidéki polgármester-helyettes és Rácz Szabó László, a zentai önkormányzat elnöke vezette Kézfogás a Magyarságért–Polgári Mozgalom lista, a Magyar Liga nevű lista, amelyet a Vajdasági Szociáldemokrata Liga támogatott és a Magyar Remény Mozgalom. Ez utóbbi lista mögött a szerb sajtóban tényként tálalt értesülés szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom áll.

A választások végeredményét Tordé Rozália, a Központi Választási Bizottság elnöke ismertette. Eszerint a magyar nemzeti tanácsi választásokon a bejegyzett csaknem 140 ezer választópolgár 55,5 százaléka vett részt. A VMSZ által támogatott lista a szavazatok 77 százalékát szerezte meg, a DS támogatta lista 13 százalékot, a másik három lista 3-3 százalékot ért el.

Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács várhatóan a hónap végéig megalakul. A testület a tavaly elfogadott új törvény szerint széles körű javaslattételi és véleményezési joggal bír, de esetenként önállóan is dönthet a magyar kisebbség kulturális és oktatási ügyeiben, valamint az anyanyelvi tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdéseiben.

A nemzeti tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács többek között iskolákat, diákotthonokat alapíthat, előzetes jóváhagyása kell a magyar nyelven (is) oktató iskolák igazgatóinak megválasztásához, beleszólása lesz abba, milyen magyar nyelvű tankönyvekből folyjon a tanítás. Emellett a magyar kultúra szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilváníthat ingó és ingatlan javakat, magyar nyelvű újságot, rádiót, tévét alapíthat és meghatározhatja egy település magyar elnevezését, ha az adott településen a magyar nyelv hivatalos használatban van.

(MTI)