Válságban van a mai ember, elveszítette értékgyökereit, a sokat emlegetett gazdasági válság, illetve a szociális marginalizáció is ide vezethető vissza. Farkas Péter szerint „vissza kellene térni a transzcendens és spirituális értékekhez”, ezek nélkül már az egészség megőrzése is nehezebb. A magyar humán tőke válságának bizonyítéka pedig az egyre nagyobb méreteket öltő korrupció vagy éppen a diákok által bántalmazott tanárok esete is. E destruktív állapotnak a szociológus szerint egyrészt oka a 70-es, 80-as évekből itt ragadt „homo kadaricus” embertípus, amelynek individualizmusa már az akkori kutatások szerint is meghaladta az amerikai társadalom individualizmusának szintjét. Ezt növelte a rendszerváltás után felerősödő értékvesztés.
Súlyos állapotnak nevezte azt is, hogy „ma már a közszereplők sem élnek pozitív példákkal”. Offshore-lovagok, önmaguknak kaparó, az értékeket elvető emberek világát éljük – teszi hozzá az egyetemi tanár. E folyamat káros eredményét már a kutatások is igazolják, „manapság 12 ezerrel több középkorú férfi hal meg évente, mint 1970-ben”, a depressziós emberek aránya is eléri a 20 százalékot. S itt van a megállíthatatlannak tűnő népességfogyás problémája is.
A finnek nem csak a Nokiához értenek
A Finnországban működtetett rendszer bizonyult eddig a világon a leghatékonyabbnak, aminek a leglényegesebb eleme az volt, hogy egy népegészségügyi programon keresztül a társadalmi tőkét erősítették meg – fogalmazott Kopp Mária professzor asszony az MNO azon kérdésére, hogy vajon hogyan lehetne újra beindítani az utóbbi években leállt „társadalmi motorokat”. A finnek a legkisebb falutól minden városig igyekeztek egy olyan hálót kiépíteni, amelyik „odafigyel azokra, akik kezdenek lecsúszni” a társadalmi lejtőn. Magyarországon is arra lenne szükség, hogy ilyen a társadalmi- és humán tőkét megerősítő hálózat épüljön ki. Ebbe be lehetne vonni az egyházakat, az önkormányzatokat, iskolákat és az egészségügyet is – sorolja a professzor asszony.
A legkritikusabb helyzetben a leszakadó rétegek vannak, s „különösen fontos lenne az ő helyzetükön változtatni”, be kell őket vonni az úgymond normális élet vérkeringésébe. A Népesedési Kerekasztal is megfogalmazta azt a javaslatát, hogy a különböző otthoni ellátási formákat tegyék legálissá – hívja fel a figyelmet Kopp Mária, s mint hozzáteszi, „ezekhez a munkákhoz nem szükséges rendkívül magas iskolai végzettség sem”.
Kopp Mária különösen veszélyesnek nevezte, hogy ez a fajta reménytelenség, szegénység s az ezzel járó „leszakadás minden kutatás szerint újratermelődik”. Nagyon nagy energiát kellene belefektetni abba, hogy a rossz helyzetben lévő fiatalok segítséget kapjanak saját értékeik és képességeik megtalálásában. Szinte egyáltalán nem létezik a társadalmi tőke, csupán szólamok szintjén került elő – mondta Kopp Mária felvetésünkre, hogy egyáltalán van-e mit újraindítani. A helyzet pedig egyre romlott, s ez az egész ország számára jelent súlyos társadalmi és gazdasági problémát.
Eszköz a nevelő iskola is
Az ország új vezetőinek saját életükkel kell demonstrálniuk azt, hogy magyarnak lenni egy büszke állapot, a többgyerekes család pedig érték – állítja Farkas Péter. Szerinte meg kell mutatni, hogy „a politikát tiszta kézzel is lehet művelni”. Emellett egy hosszabb távú, nemzedékekre szóló programra is szükség van a talpra álláshoz. Ennek része kell legyen a nemzeti és a családi éltre való nevelés éppúgy, mint a „kötelező etika vagy a fakultatív hitoktatás is”. Csak a nevelő iskola és a jó példamutatás legjobb esetben is egy nemzedéken belül az ellenszere a gyurcsanyizmusnak is nevezhető értékválságnak – jelentette ki Farkas. Remélhetőleg a nagy arányú választási siker igazolja azt is, hogy a megmondó embereknek, a politikailag korrekt beszédet követelő véleményterror vezéreknek az ideje lejárt. Már csak egy nemzeti egyesítésre épülő politika kaphat esélyt – nyomatékosította Farkas.
Farkas nem véletlenül emeli ki az iskola szerepét. Köztudott: a családon kívül az iskola még az az egyik fontos terep, ahol a gyerek elsajátíthatja a társadalmi normákat. Vagyis: jogok és kötelezettségek kettőssége határozza meg az életünket. Az elmúlt évek munkája nyomán a „nekem jogom van mindenhez” attitűd uralkodott el, mindenki követelződik, de semmilyen teljesítményt „nem ad, nem akar leadni”. Sőt, odáig fajult a dolog, hogy a tanárok egy része rettegve jár a munkahelyére, mivel a „gyerekek” már nem csak egymást verik (ami szintén súlyos probléma) hanem őket is. Vagy ha nem ők, akkor a szüleik. Az úgynevezett gyurcsanyizmus pedig a különböző napszakokban történő hazudozással, mellébeszéléssel ártott a társadalomnak, mutatta meg azt, hogy így is lehet élni, ráadásul követkemények nélkül. „Ha neki lehet, nekem is”. A véleményterror vezérei meg abban segítettek, hogy e súlyos problémákat ki se lehessen mondani. E politikailag korrektnek nevezett beszéd miatt olyan a társadalom – kis túlzással – mint egy kukta, amiben forr a víz, de le van szorítva a tetje.
Sok a segítőkész ember
A társadalmi összefogás nem szabályozható törvényekkel, ugyanakkor egy rossz anyagi vagy lelkiállapotban lévő embert – vagy társadalmi rétegeket – igen nehéz lehet cselekvésre ösztönözni. Kopp Mária e felvetésünkre elmondta: Szolnokon indult egy program 2005-ben, ahol megkeresték a különböző területeken dolgozó segítő embereket. „Nekik szerveztünk kurzust, aminek segítségével hatékonyabban ismerték fel azokat az embereket, akik krízishelyzetben vannak”. A program két éve alatt felére csökkent az öngyilkosságok aránya – hívja fel a figyelmet a professzor asszony. Ilyen program indul majd Miskolcon is. Sok a segítőkész ember, akiknek „az energiáit össze kell fogni, meg kell szervezni”. Ha ezek a segítő szolgálatok tudnak egymásról és összekapcsolódnak, már ez önmagában rendkívül sokat jelent – állítja Kopp Mária.
A professzor asszony szerint amit még fejleszteni kellene, „azok a lelki- és társkapcsolati készségek, amelyek segítenek megbirkózni a problémákkal, a stresszhelyzetekkel, a konfliktusokkal”. A gyerekek és a fiatalok megdöbbentő módon pont ezeket a készségeket nem tanulják, ezért hamarosan elindul majd egy program e tevékenység összefogására. Több ilyen műhely is van már az országban – teszi hozzá Kopp Mária. Önmagában a konfliktusok kezelése és megbeszélése is nagy segítség a gyerekeknek, de a felnőtteknek is.
Magyar Honvédség (MH)
Üzent a katonáknak a honvédelmi miniszter + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!