Sikeresnek találtatott Fülöp Sándor biztos munkája

Sikeresnek minősítették a képviselők a jövő nemzedéke országgyűlési biztosának 2008–2009-ben végzett munkáját, és az erről szóló jelentést egyhangú igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találták az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén.

Fülöp Sándor biztos beszámolt arról, hogy a hivatala megalakulása és 2009 vége között eltelt másfél évben jellemzően a területrendezéssel kapcsolatos panaszok érkeztek a hivatalhoz. A környezetvédelmi konfliktust előidéző, kiemelt jelentőségű és tipikus ügyek között a szerencsi szalmaégetőt és a tubesi lokátort említette. Ezek közös jellemzője volt a rossz előkészítés: nem számoltak a társadalmi elfogadottság hiányával, illetve nem tárták fel a környezeti hatást. A biztos megjegyezte, hogy a szerencsi szalmaégetővel kapcsolatos állásfoglalásukat ugyan egyik hatóság sem vette figyelembe – az egyébként nem is kötelező –, de a helyi közösségeknek jó érveket adott a vitában.

Fülöp Sándor szerint „a panaszok kirajzolják az ország környezeti térképét”. A legtöbb panasz a területrendezés kapcsán érkezik a hivatalhoz, közöttük nagyon sok a zajterheléssel kapcsolatos. A biztos szerint sem a jogalkotók, sem a jogalkalmazók nem veszik elég komolyan a zajvédelem kérdését. Ezzel kapcsolatban jogszabály-módosításra vonatkozó javaslatokat is említett a hivatal főosztályvezetője, Babai-Belánszky Tamás. Képviselői kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nemcsak a Ferihegyi repülőteret, hanem szinte minden repülőtéri fejlesztést vizsgálnak. Megjegyezte, a településrendezés során az önkormányzatok sok esetben a zajforrást „telepítik körbe” lakott területtel. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy állásfoglalásaikat mindenkor az egészséges környezethez való alkotmányos jogra alapozzák.

Képviselői kérdésre Fülöp Sándor, a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa kiemelte, hogy összhangot kell teremteni a nemzetgazdaság szempontjából fontos beruházások és a környezetvédelmi szempontok között. Szintén képviselői kérdésre az országgyűlési biztos azt válaszolta: "tisztában vagyunk azzal, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése megkerülhetetlen az ország energiaellátásának biztosítására, de a jogszabályokat mindenkor be kell tartani. Hozzáfűzte: a Bátaapátiban létesülő nukleáris hulladéktárló létesítését vizsgálja a hivatal, mert – szavai szerint – nem minden jogszabályt tartottak be pontosan.

A 34 fős hivatal a múlt évben 290 millió forint költségvetésből gazdálkodott. A beérkezett panaszok száma meghaladta az ezret, ebből 422 ügyben hozott állásfoglalást a hivatal. Kilencvenhét ügyet zártak le, és 61 esetben állapítottak meg alkotmányos visszásságot.

(MTI)