Tőkés: „Eljött az idő, hogy a percemberkék dáridója véget érjen”

A VII. Partiumi Írótábor zárónapján, szombaton Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke közös sajtótájékoztatót tartottak. Tőkés ezen alkalomból kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Eljött az ideje annak, hogy a percemberkék dáridója véget érjen, és az építés korszaka elkezdődjön. A rendszerváltozással felérő magyarországi kormányváltozás alapvető módon megteremtette ennek az előfeltételét.”

A nemzetpolitikai rendszerváltozásnak a határon túlra szakadt magyarok is részeseivé válhatnak, ennek részeként viszont az elszámoltatás gyakorlatát a határon túlra is ki kell terjeszteni, amint azt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) korábban a kettős átvilágítás tárgykörében sürgette – mutatott rá az erdélyi képviselő. Az EMNT elnöke emlékeztetett: az általa vezetett szervezet korábban egyfelől a román parlament által elfogadott, ám alkotmánybírósági segédlettel elkaszált átvilágítási törvény önkéntes alkalmazását tartotta az erdélyi magyar közösség számára helyénvalónak, melynek értelmében a volt kommunista nómenklatúra tagjai nem vállalhatnának közszerepet. Másfelől felhívással fordultak a magyar kormány illetékeseihez, hogy a szocialista-liberális kormányzat, illetve határon túli partnereiknek a klientúraépítést szolgáló támogatáspolitikáját is vizsgálják ki az elszámoltatás során, „hiszen a határok fölötti egységes nemzetpolitika szellemében számunkra nem lehet mindegy, hogy a magyarországi adóforintok milyen úton, milyen ellenőrzés mellett, milyen célra költődtek” – fogalmazott az EP-képviselő.

A „pénzeltérítés” jellegzetes példájaként az „Ady-központ” néven elhíresült ügyet emelte ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) volt püspöke. Mint ismeretes, a 2002-ben színre lépett szocialista-liberális kormány – többek között Medgyessy Péter miniszterelnök, Kiss Elemér kancelláriaminiszter, Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke személyes érintettségével –, valamint bihari klienseik és cinkosaik – Mudura Alexandru nagyvállalkozó, Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, Lakatos Péter volt megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő, Földes Béla, a megyei RMDSZ volt ügyvezető elnöke, illetve Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke – segítségével meghiúsították a Széchenyi-terv keretében, Érmindszentre, Ady Endre szülőfalujába tervezett termálfürdő és irodalmi zarándokhely megvalósítását, és a KRE kedvező módon elbírált, erre irányuló pályázata 320 millió forintnyi összegének önkényes eltérítésével egy, az eredeti rendeltetésétől idegen építmény felhúzásához nyújtottak segédkezet. Megjegyzendő: a bihari RMDSZ-vezetők, valamint a sajtóhíradások szerint a Kulcsár-ügyben is érintett Mudura Alexandru üzletember (Medgyessy Péter volt miniszterelnök jó barátja) által alapított Mecénás Alapítvány azóta sem volt képes befejezni a Nagyváradra „áthelyezett” Ady Endre Kulturális Központot, a költőóriás nevével visszaélve csupán egy születésnapi zsúrokra és bálokra használt konferenciaépületet hozott tető alá – áll Tőkés közleményében.

Nem pusztán politikai kérdés

Az EP-képviselő hangsúlyozta: mindez nem csupán politikai, kormányzati kérdés, hanem nemzeti és kulturális ügy is. Az egészséges Ady-kultusz ápolása kiemelt feladat, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület minden évben Ady-zarándoklatot szerveznek a költő szülőfalujába, és állhatatos munkájuk eredményeként nemrégiben egy egész alakos Ady-szobrot kaptak ajándékba Budapestről, melyet a szellemóriás emlékét őrző érmindszenti múzeum kertjében állítnak fel az év során. Túl a kulturális és nemzeti dimenziókon az Ady-kultusz ápolása továbbá Érmindszentnek is létérdeke – jelentette ki Tőkés László. Ady szülőfalujában alig érzékelik, hogy az Európai Unióhoz tartoznak, épp ezért a kivizsgáláson és a felelősség megállapításán túlmenően feltett szándékuk az eredeti érmindszenti terv megvalósítása – „Ady Endre szülőfalujának, valamint szülőhelye szórványvidékének, a szilágysági és érmelléki régiónak a szociális és nemzeti felemelése és felvirágoztatása távlatában” – mondta a püspök.

Kivizsgálják az ügyeket

L. Simon László, az országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke közölte: nemrégiben hoztak létre egy albizottságot, amelynek épp az a feladata, hogy az elmúlt nyolc év visszásságait, korrupciós ügyeit feltárja, így többek között az MTV-székház körüli furcsaságokat, a meg nem valósult Design Terminál ügyét, az Erkel Színház bezárását stb. A fideszes képviselő ígéretet tett arra, hogy javasolni fogja ezen albizottságnak, vegyék fel a kivizsgálandó ügyek közé ezt is. L. Simon meglátása szerint az Ady-központ „eltérítése” már nem csupán kulturális, hanem magasabb szintű problémát jelez, épp ezért Papcsák Ferenc miniszteri biztos figyelmébe is ajánlja, mert „minden olyan ügy nyilvánosságát meg kell teremteni, ami a klientúraépítést szolgálta” – jelentette ki.

Új nemzetpolitikát dolgoznak ki

A kétharmados többség a korábban kultúrpolitikai szakértőként nevet szerző költő szerint új nemzetpolitika kialakítását is lehetővé teszi. Ennek az irányát világosan jelöli az állampolgárság kiterjesztését célzó törvénymódosítás, valamint a „Trianoni Emléktörvényként” emlegetett nemzeti összetartozás melletti tanúságtétel, amelyet tizenkét nyelvre fordítottak le, és többnyelvű kiadásban juttatják el minden fontosabb helyre, hogy mindenki számára világossá válhasson: az európai jogszabályokat nem sértve történik a határok fölötti nemzetegyesítés.

Újságírói kérdésre L. Simon tisztázta: a Kulturális Bizottság nem rendelkezik hatósági jogosítványokkal, ők csupán felgöngyölítik az ügyeket, és jelzik a bíróságnak, ha törvénysértésekre derül fény. A határon túlra jutó pénzek esetében még összetettebb a kérdés, hiszen más ország területén lévő szervezetekről van szó, illetve – jegyezte meg a fideszes bizottsági elnök, – az is előfordulhat, hogy „papíron” minden teljesen rendben van. A jelenlévő újságírók több érzékeny ügyet is felvetettek az Ady-kultusz kapcsán, így többek között az ortodox tulajdonba visszakerült Ady Múzeum („Mülleráj”) helyzetét, a nagyváradi Léda-ház romosodását stb. Ezek kapcsán L. Simon jelezte, hogy a szellemi értékek kisajátítása ellen fellépni nem kormányzati feladat, a kormányzat annyit tehet, hogy a szellemi műhelyeket erősíti, illetve kiemelt helyen kezeli a kulturális örökség védelmét. Magasabb szintű, kormányközi párbeszédre is szükség van az elszakított területeken lévő épített örökségünk védelme érdekében – állapította meg a fideszes képviselő, további példaként a csucsai kastélyt hozva fel.