A valószínűleg illegális, illetve félillegális forrásokból – kenőpénzekből, ingatlanspekulációból, állami pénzek visszaosztásából – származó jövedelem a kínai GDP 30 százalékának felel meg. (Összehasonlításként: az IMF ezer milliárd dollárra kívánja felduzzasztani a gazdasági válságok sürgősségi kezelését szolgáló pénzügyi keretét, ami most az eddigi tízszerese, 550 milliárd dollár).
A rejtett pénzek nagyságára utal, hogy számítások szerint a városi családok elkölthető jövedelme átlagosan 90 százalékkal több, mint amennyi a hivatalos adatokban szerepel: a leggazdagabbaké háromszorosa a hivatalosnak, míg a legszegényebbek mindössze 13 százalékkal hoznak össze többet a hivatalosnál.
A felmérést 2009-ben 64 városban mintegy négyezer család megkérdezése alapján készítette el egy pekingi székhelyű alapítvány a svájci bank számára.
A rejtett jövedelmek nagysága egyszersmind magyarázatot ad arra is, hogy miért növekszik rohamosan a luxuscikkek kereslete Kínában. A BMW például a napokban arról számolt be, hogy a múlt hónapban 82 százalékkal nőttek ottani eladásai az egy évvel korábbihoz képest.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
