Magyarország lázadása nem tetszik az EU és az IMF vezetőinek

Magyarország saját pályára állna, és ezen cél eléréséhez akár az IMF-fel és az EU-val is hajlandó szembeszállni – írja a Wall Street Journal. Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, ha a két szervezet nem hajlandó támogatni munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő politikáját, az ország akár a szakításra is hajlandó.

„Gazdasági szabadságharcot vívunk” – magyarázta a kormány egyik vezető tisztviselője. „A cél az ország pénzügyi függetlenségének visszaszerzése.”

Magyarország lázadása nyilvánvalóan nem tetszik az EU és az IMF vezetőinek, akik más országokban is további megszorításokat szeretnének látni – a magyar példa ragadósnak bizonyulhat – írja a lap. „Rendkívül fontos, precedensértékű döntés az ellenállás” – mondja Mark Weisbrot, a washingtoni Gazdasági és Politikai Kutatóközpont közgazdásza, az IMF ismert kritikusa. „Több mozgástérre és ésszerűségre van szükség, mint amit a szervezet erőltetni próbál.”

A pénzügyi lap szerint a szabadságharcoktól hemzsegő történetére oly büszke ország állampolgárai könnyen azonosulnak az Orbán-kormány dacos álláspontjával. „Senki se döntse el helyettünk, mit tegyünk a magyar gazdasággal” – idézi a lap egy magyar tanárnő véleményét. „Az országnak függetlennek kell maradnia!”

Magyarország céljának tekinti a 3,8 százalékos hiánycél betartását – azt azonban, hogy ezt hogyan éri el, szeretné önmaga eldönteni. Az egyik leginkább vitatott kérdés a bankadó bevezetése, mely több mint egymilliárdot hozhatna az államnak – kérdés azonban, megéri-e, ha az EU és az IMF magára hagyja miatta Magyarországot – írja a Wall Street Journal.

„Hazánk tavaly óta nem hívta le a kölcsön újabb részletét, sőt ha a hitelek részleteit nem számítanánk, költségvetési többletről beszélhetnénk. Ha azonban kilépünk az IMF védőszárnyai alól, magunkra maradunk. Rendkívül jól kellene teljesítenünk” – véli Barcza György, a KBC Bank közgazdásza Budapesten. „Minden nap megmérettetnénk a nemzetközi pénzpiacon.”

Vezető kormányzati tisztviselők szerint a hiány három százalékra csökkentése sem elvárható. Az EU 27 tagja közül több átlépi ezt a küszöböt, írja a lap, majd szintén egy meg nem nevezett hivatalnokot idéz. „Nem csak mi kérdőjelezzük meg ezt a célkitűzést. Ilyen feltételek mellett nem lehet szerkezeti reformokat végrehajtani, ez pedig létkérdés. Az EU-nak nem szabadna korlátoznia minket.”

Ilyen lépés az egykulcsos jövedelemadó bevezetése is: a 16 százalék egész Közép- és Kelet-Európában a legalacsonyabb lesz, és akár egymillió munkahelyet is teremthet. „Nem akarjuk a keményen dolgozó embereket büntetni” – magyarázza Cséfalvay Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki szerint a kezdetben kieső költségek jó részét a pazarlás megszüntetésével orvosolni lehet. „Szomorú látni, mennyire felelőtlenül bántak az állami pénzekkel. Ha összeadjuk a pazarló kiadásokat, óriási tételek jönnek ki.”

(WSJ)