Velencei-tavi barangolások

„Csakhogy az akkori Velencei-tó – nagyon is különböző tó volt a maitól. Alakja, területe nem változott ugyan, hanem partja környéke, elsősorban pedig dicső múltú vadállománya – annál nagyobbat! Akkoriban bizony, még valóságos vadvíz volt” – írja gróf Széchenyi Zsigmond az Ahogy elkezdődött című visszaemlékezésében a Velencei-tóról, majd később így folytatja: „Megszűnt a szárcsák s a »bujarak« tízezreinek tavaszt jelző érkezése, megfogyatkozott a sok tarkabarka vándor réce, elpártolt a nemeskócsag meg a kanalasgém habfátyolos tündére, még az őszi libajárás is tetemesen megcsappant. S a sok vaddal együtt elfogyott, abbamaradt az a régi, híres-nevezetes Velencei-tavi vadászat, melynek utolsóiba még én is belekóstolhattam, hattyúdalának eléneklésébe magam is részt vehettem.”