12 óra után 12 évben állapodtak meg

A német atomerőművek üzemidejét a koruktól függően különböző mértékben, de átlagosan 12 évvel hosszabbítják meg – jelentette be hétfő hajnalban Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter a kormány maratoni, 12 órán át tartó ülése után.

A legidősebb reaktor üzemidejét 8, a legfiatalabbét 14 évvel hosszabbítják meg – tette hozzá a miniszter. Röttgen bejelentette azt is, hogy az energetikai cégeknek extraprofitjuk egy részéről le kell mondaniuk a megújuló energiák használatának elősegítése érdekében. A kormány évi hárommilliárd euró különadó-bevételre számít tőlük erre a célra.

Angela Merkel kancellár és a kormányzó jobbközép koalíció legfontosabb miniszterei több hónapi társadalmi vita után állapodtak meg az atomerőművek üzemidejéről. Egy meg nem nevezett forrás nem sokkal korábban úgy nyilatkozott, hogy a kormány az energetikai cégek különadójával – a korábban közöltekkel összhangban – évi 2,3 milliárd euró extra költségvetési bevételt akar elérni a jövő évtől, de még ezenfelül is fizetniük kell a megújuló energiák használatának támogatására. A megállapodás részleteit a kancellár hétfőn jelenti be.

A környezetvédő szervezetek – különösen a Greenpeace – azonnal bírálták a megállapodást. A német társadalom többsége ellene van a nukleáris energiának. Rögtön bírálta a döntést Ausztria is. Niki Berlakovich környezetvédelmi miniszter közleményében kijelentette, hogy az kiábrándító, „csapás a megújuló energiák támogatásának politikájára nézve”.

A Handelsblatt című lap pénteken azt írta: az államfő nem fog beleegyezni abba, hogy az ország atomerőműveinek működési idejét jelentősen meghosszabbítsák, s döntését a kancellár kénytelen lesz elfogadni. Christian Wulff tanácsadóinak a véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy az érintett tartományok jóváhagyása nélkül a 17 nukleáris erőmű üzemideje legfeljebb kilenc évvel hosszabbítható meg azonfelül, amennyit a Schröder-kormány és az energetikai konszernek között 2001-ben létrejött egyezség előirányoz. Az elnöki hivatal egyelőre zárolta a szakértők értékelését, amelynek lényege: kilenc évet meghaladó üzemidő-hosszabbítás esetén nagy a veszélye annak, hogy a parlament felsőháza, a Bundesrat is szót kér az ügyben. Ott pedig a Merkel-kormánynak május óta nincs többsége, vagyis nem tudna keresztülvinni egy ilyen hosszabbítást.

(mti)