Az elemzők a felszámolások magas arányát azzal magyarázzák, hogy romlottak a hitelezők anyagi lehetőségei, miközben idén – a múlt év azonos időszakához képest – mintegy 26 százalékkal nőtt a vállalkozások fizetésképtelenségi mutatója. A cégek, amelyek a válság kibontakozása előtt részben hitelből fedezték a növekedéshez szükséges forrásokat, zömmel felélték tartalékaikat, és a hitelek törlesztése egyre nehezebbé vált – áll a közleményben.
Sok esetben az előző évekről erre az évre húzódtak át a kifizetetlen követelések, így a hitelezők jóval előbb kérik a felszámolási eljárás megindítását, mint korábban. Egyes adósok végelszámolással – saját kezdeményezésű cégmegszüntetéssel – próbálják kijátszani a hitelezőket, akik azonban ezt a trükköt már kiismerték. Így szigorúbb határidőket szabnak, és ha ez nem teljesül, elindítják a felszámolást. Jól jellemzi ezt a jelenséget az, hogy idén eddig a végelszámolások 54 százaléka fordult felszámolásba, holott a korábbi években ez az arány átlagosan harminc százalék volt.
A felszámolásokról készített összesítésből kiderül, hogy az év első felében 8991 cég ellen indult ilyen eljárás, és ez a szám 1446-tal, 20 százalékkal több, mint a múlt év első felében volt. A tendencia ezt követően sem módosult, júliusban 1712 felszámolást rendeltek el, többet, mint eddig bármikor egy hónap alatt.
Egyes körzetekben – különösen a gazdaságilag elmaradottabb megyékben – az átlagosnál is több cég ellen indult felszámolás. Kiugró a szám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: két esztendő alatt a megye létező cégeinek 12,49 százalékát érte utol a felszámolás. Nógrádban ez az arány eléri a 8,30 százalékot, míg Heves megyében, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, valamint Zala megyében egyaránt meghaladta a 6 százalékot.
(MTI)
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel szerint a Harcosok Klubja fordulópont a Fidesz történetében
