Első 100 nap: a pragmatikus kormányzás ideje jött el

Látványos hibák és érdeksérelmet okozó döntések nélkül telt a kormány első száz napja Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa úgy véli, a kabinet kedvező megítélésének elsődleges oka, hogy a kormányzás szimbolikus intézkedésekkel vette kezdetét. Abban, hogy a kormánypártok változatlan népszerűségében az ellenzék gyengesége is közrejátszik, az MTI-nek nyilatkozó politológusok egyetértettek.

MNO
2010. 09. 06. 7:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mráz Ágoston Sámuel szerint három, a kormányzati munkára visszavezethető oka van az új kormány töretlen társadalmi támogatottságának. „Egyrészt a kabinet nem követett el látványos és emlékezetes hibákat a kommunikációjában. Másrészt a választás után sem változtatott korábbi üzenetein és ígéretein, így szavazói nem érzik becsapva magukat. Harmadrészt az elmúlt száz napban egyetlen társadalmi csoport sem szenvedett el érdeksérelmet, nem sújtották őket sem adminisztratív, sem pénzügyi megszorító intézkedések” – összegezte véleményét.

A politológus emlékeztetett arra, hogy négy éve az ősz kezdetén már a megszorításokról és a szocialisták választási ígéreteinek megszegéséről szóltak a politikai viták, most viszont pragmatikus, „a bosszúállást kerülő, a mindennapi problémákra koncentráló kormányzás képe bontakozott ki”.

Hiteltelen és erőtlen ellenzék

A kormánypártok népszerűségéhez ugyanakkor az ellenzék hiteltelensége és erőtlensége is hozzájárul – mondta Mráz Ágoston Sámuel. Kiemelte, hogy amíg a belharcokkal foglalatoskodó MSZP nem tudta helyreállítani a hitelességét, a Jobbikot „a szélsőségesek és a radikálisok közötti” nézetkülönbségek kötötték le, az LMP pedig továbbra sem döntötte el, hogy baloldali pártként kíván-e megjelenni. Az aktív kormányzás miatt ráadásul egyikük sem tudott saját témákkal előállni.

Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője hasonlóan vélekedett: szerinte, mivel az ellenzék mind parlamenti arányát, mind mondanivalóját tekintve gyenge, a kormányzati cselekvésnek nincs világos alternatívája, és ezt fokozza az ellenzéki pártok megosztottsága. Ez a kormánypártok számára rendkívül kedvező „kegyelmi állapot” aligha fog rövid időn belül megváltozni – tette hozzá Novák Zoltán. A politológus úgy gondolja, a kormánypártok változatlanul kedvező megítélésének elsődleges oka a kormányzás „ritmusa”, vagyis az, hogy a kabinet szimbolikus intézkedésekkel kezdte meg munkáját, míg a konfliktusos, a választói elvárásokkal esetleg ellenkező döntéseket elnapolták, vagy azok hatása még nem érezhető.

Példaként említette, hogy a kormány 29 pontból álló első gazdasági akcióterve visszalépés a Fidesz–KDNP azonnali és nagyarányú adócsökkentést kilátásba helyező választási ígéretéhez képest, az adótörvények részletei azonban még nem ismertek.

A Nézőpont Intézet elemzőjével némiképp vitatkozva Novák Zoltán elmondta: az elmúlt száz napban több vitatható, kétes kimenetelű személyi döntés és törvény született. Utóbbiak között említette a médiaszabályozás átalakítását és a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat kifüggesztését elrendelő jogszabályt.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa ugyanakkor a népszerű intézkedések közé sorolta a bankadó bevezetését, ami szerinte megfelel annak a széles körű társadalmi elvárásnak, hogy a válság terheit a pénzügyi szektor is viselje. A legfontosabb elfogadott jogszabályok között kitért az állampolgársági törvénynek a szomszédos országokban élő magyarok kedvezményes honosítását megalapozó módosítására is.

Korszakhatárt jelölnek a markáns változások

Mráz Ágoston Sámuel az állampolgársági törvényen túl a lényeges döntések között említette az új Széchenyi-tervet, a közbiztonság javítása érdekében hozott intézkedéseket, valamint a gazdasági akcióterv azon pontjait, amelyekkel a mindennapi élet fölösleges, bürokratikus és betarthatatlan akadályait kívánta megszüntetni a kabinet.

„Az első száz napban meghozott döntések, a választói elvárásoknak megfelelő elitcsere, valamint az alkotmányozás terve miatt biztosra vehető, hogy az utókor fontos korszakhatárként fog tekinteni a 2010-es kormányváltásra” – fogalmazott a Nézőpont Intézet vezető elemzője.

Novák Zoltán szerint is hosszú távon emlékezetes maradhat az a lendület, ahogyan a kormánypártok nekikezdtek a törvényalkotásnak, valamint a nemzeti együttműködés jelképrendszere is.

A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője úgy véli, mivel az új társadalmi berendezkedés felépítésével indokolt intézkedések „küldetésjellege” segíti a velük való azonosulást, a nemzeti együttműködés jelszava a kormányzati ciklus végéig megmaradhat magyarázó erőként.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.