Kevesebb lett, de maradt azért szankció a szlovák nyelvtörvényben

Korlátozott mértékben, de maradnak a szankciók a szlovákiai államnyelvtörvényben – derül ki abból a jogszabályt módosító javaslatból, amelyet a szlovák kormány hagyott jóvá rendkívüli ülésén pénteken Pozsonyban.• Szlovák nyelvtörvény: megszakadtak a tárgyalások

MNO
2010. 09. 24. 13:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kulturális tárca csak azokban az esetekben szabhat ki pénzbüntetést, ha a közigazgatás olyan információkat nem tesz közzé államnyelven, amelyek az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát, illetve vagyonát érintik. A bírságok felső határa az eddigi 5000 euróról 2500 euróra csökken. Változás, hogy a törvény megsértéséért a minisztérium nem lesz köteles kiszabni a pénzbüntetést, hanem eltekinthet tőle. „A probléma, amely néhány évig gyötörte a társadalmat legalábbis kormányszinten megoldódott” – jelentette ki a kormányülés után Daniel Krajcer kulturális miniszter.

A közlekedési tárca, a posta és a távközlés, valamint a nem állami tűzoltóegységek tagjai számára az államnyelv használata és tudása nem lesz kötelező. Újdonság, hogy azokon a településeken , ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, a képviselői testületek ülésein használható lesz a kisebbségi nyelv is. Ezt az eddigi szabályozás nem tette lehetővé. Az államnyelvre való tolmácsolást a településnek kell biztosítania. A jövőben lehetővé válik, hogy a helyi hivatalos krónikákat kisebbségi nyelven vezessék, de le kell fordítani szlovákra is. Jelenleg a krónikákat kizárólag szlovák nyelven kellett vezetni.

A nemzetiségi iskolákban nem lesz kötelező az összes dokumentáció kétnyelvű vezetése. Az oktatási tárca rendeletben konkrétan meghatározza, mely dokumentumokat kell szlovákul is vezetni. A kisebbségi kulturális rendezvények szervezőinek a jövőben a nemzetiségek nyelvén írt időszaki kiadványokban államnyelven csak az alapvető adatokat kell közölni. Az emlékművek és emléktáblák állításánál nem lesz kötelező a felirat előzetes minisztériumi jóváhagyása. Azokon a településeken, ahol a kisebbségi nyelv hivatalosan is használható, a kisebbségi nyelvű szöveg is lehet az első helyen.

Más esetekben az első helyen az államnyelvű felirat áll. Az eltérő nyelvű feliratok tartalmának egyeznie kell. A kétnyelvű településeken a törvény nem határozza meg, hogy például közfeliratok, reklámok, hirdetések esetében melyik nyelvé az elsőbbség. Az egészségügyi intézményekben szabadon lesz használható a kisebbségi nyelv is, ha a felek megértik egymást. A jelenlegi szabályozásban a személyzet csak akkor használhatja a kisebbségi nyelvet, ha a páciens nem ismeri az államnyelvet.

A módosított jogszabályban azonban benne lesz, hogy a személyzet nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet vagy az idegen nyelvet. Kikerül a jogszabályból az a tétel is, miszerint a regionális és a helyi közigazgatási szerveknek felügyelniük kellett a törvény betartását és az államnyelv használatát. A jövőben ilyen jogköre csak a kulturális tárcának, illetve a kijelölt állami szervnek lesz. A törvénymódosítást a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.