Kivizsgálják a kedvezményezett beruházásokat is

Az előző két kormány által megfogalmazott munkahelyteremtő célok csak látszólag teljesültek, mivel vidéken az látható, hogy a „nagyságrendben jónak mondható összegek”, támogatási rendszerek nem olyan helyen hasznosulnak, ahol leginkább kellene – mondta Karakó László (Fidesz), az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottságának elnöke Budapesten.

Az albizottság hétfői ülésén vitatta meg a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott, a munkahelyteremtést elősegítő támogatási programokról szóló tájékoztatót, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. Az anyag szerint a „Munkahelyteremtő beruházások támogatása” program eredményeként 2002 és 2010 között összesen 1459 vállalkozás részesült 21,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban. Ez alatt a 8 év alatt a kedvezményezett vállalkozásoknál több mint 22 000 új munkahely kialakítása vált lehetővé.

Karakó László hangsúlyozta: azt kell megvizsgálni, hogy az akkori döntések alapján mennyiben kerültek oda a források, ahol azokra valóban szükség volt. Hozzáfűzte: az egyedi kormánydöntés alapján kedvezményezett beruházásokat is kivizsgálják. A tájékoztató anyag szerint a pályázati rendszeren kívül egyedi kormánydöntést igénylő kérelmek támogatása is működött. Ennek keretében 2006 és 2010 között 8 nagyvállalkozás összesen 2,1 milliárd forint vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatásban részesült a Munkaerő-piaci Alapból, melynek eredményeképpen a nagyberuházást megvalósító cégek – legalább három év foglalkoztatási kötelezettséggel – 2953 új munkahely létesítését vállalták. Karakó László kiemelte: meg kell nézni azt is, hogy teljesült-e ez a vállalás.

Bódi András, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője elmondta: egyedi kormánydöntés esetén csak azokban a térségekben kapcsolódtak a nagyberuházók finanszírozásához, amelyek hátrányos helyzetű térségek voltak. Hozzáfűzte: utófinanszírozás volt, a forrást – számlák ellenében – csak akkor kapták meg a cégek, amikor felvették a vállalt létszámot. Ennek megtartását folyamatosan ellenőrizték – fűzte hozzá.

Pető Sándor, az NGM vezető főtanácsosa kiemelte: a bázis-, vagyis a támogatás előtti létszámot is tartani kellett, így ezek a kifizetések nemcsak munkahelyteremtő, hanem munkahelymegőrző támogatások is voltak egyben. Vécsey László (Fidesz) szerint a támogatási összegek nem követték a valós munkaerő-piaci helyzetet, mert a munkanélküliség növekedésének idején érdemben nem növelték a munkahelyteremtő támogatásokat. A kormánypárti képviselő szerint össze kell hasonlítani azt is, hogy egy munkahelyre vetítve mennyi volt az egyedi kormánydöntés alapján és a pályázatok útján adott támogatás.

Pető Sándor elmondta: 2004–2005-től európai uniós támogatások is érkeztek, és az igények is megoszlottak a többféle pályázati lehetőség között, így alacsonyabb keretösszeg is elég volt a támogatási igények kielégítéséhez. Lődiné Cser Zsuzsanna, az Állami Számvevőszék osztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeinek megosztásánál minden évben belső átrendeződés volt, és évről évre emelkedett a költségvetési befizetés, vagyis az a pénzeszköz, amit nem közvetlenül a támogatásokra, a munkahelyekre fordítottak. Elmondta: a számvevőszék átfogó ellenőrzések keretében is vizsgálja a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeit.

Karakó László elmondta: kezdeményezni fogja a foglalkoztatási bizottság rendes ülésén, hogy szakértőt vegyenek igénybe a beruházások megvalósulásának ellenőrzéséhez, a pályázatokat kezelő intézményeknél – MAG Zrt., Nemzeti Fejlesztési Zrt. – kifizetett forrásokat is át kell vizsgálni, illetve – különösen a hátrányos helyzetű térségekben – áttekintik majd a regionális munkaügyi központok által kifizetett forrásokat is.

(mti)