Az államtitkár az új Széchenyi-terv nemzeti konzultációs sorozatának szombathelyi állomásán előadásában hangsúlyozta: az előző kormányzat kevés forrást hagyott szabadon utódja számára, de ami maradt, azt legalább hatékonyan, valóban az ország javára kell felhasználni. Szavai szerint egy teljesen új szemléletet tükröző, a gazdaság megerősítésére, a vállalkozások helyzetbe hozására, a pályázati rendszer átláthatóságára összpontosító, és a helyi javaslatokat, fejlesztési stratégiákat is magába ötvöző nemzeti fejlesztési stratégián dolgoznak, ami az új Széchenyi-tervben ölt majd formát, és amelynek megvalósítása 2011. január 15-én indul.
Molnár Ágnes jelezte, egyszerűbbé és hatékonyabbá kívánják tenni a pályázati rendszert, hiszen eddig az uniós források felhasználását hét irányító hatóság bírálta el és felügyelte, más-más pályázati követelményeket támasztva a pályázókkal szemben. Hozzáfűzte: már önmagában hatékonyabb működést tesz lehetővé, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítja a hazai finanszírozást és az uniós források felhasználását egyaránt.
Molnár Ágnes elmondta: a fejlesztéspolitikai rendszerben – különböző intézményekben, végrehajtó és közreműködő szervezetekben – jelenleg mintegy háromezer ember dolgozik. Az államtitkár szerint meg kell vizsgálni, hogy valóban szükséges-e ennyi ember ezen a területen. Szólt arról is, hogy csupán 17 nagyprojektet hívtak vissza, 61 projekt tartalmi felülvizsgálatát kezdeményezték, és 600 volt azoknak a projekteknek a száma, amit változatlan formában javasoltak folytatásra. A módosítási javaslatok 477 milliárd forint felhasználását érintették, és 41 milliárd forintnyi forrást szabadítottak fel.
Molnár Ágnes tájékoztatása szerint hónapok óta folynak a tárgyalások Brüsszelben arról, hogy az uniós forrásokat át lehessen csoportosítani, az új Széchenyi-tervre ugyanis legalább 1000 milliárd forintot kíván fordítani a jelenlegi kormányzat.
(MTI)
origo.hu
Szörnyű tragédia történt hajnalban: a mentők már nem tudtak segíteni
