Őrült tempót diktált a kormány az első száz napban

Az elmúlt száz nap intézkedéseiből látszik, hogy a Fidesz korábban soha nem tapasztalt tudatossággal készült a kormányzati szerepre. A második Orbán-kabinet több intézkedése az elmúlt nyolc év hibáit hivatott helyrehozni, az új kormányzati struktúra pedig az erős Magyarország felé mutat. Politológusok sikeresnek ítélik az elmúlt időszakot, egyikük ugyanakkor kiemelte: a kommunikáció még nem tökéletes. Vélemény az ellenzékről: egyelőre a saját szerepüket keresik.

Az elmúlt nyolc év „helyrebillenése”, illetve az „erős Magyarország” építésének szándéka felől kell közelíteni az Orbán-kormány első száz napjához – fogalmazott az MNO-nak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a kettős állampolgársággal, a trianoni emléknappal vagy éppen a rendőri brutalitásokkal kapcsolatos intézkedések a már említett nyolc év csorbáinak a kiköszörülését célozzák meg, míg a hatalomkoncentráció, a kormányzati struktúra átalakítása az erős Magyarország koncepcióját hivatott megvalósítani. Mindez Kiszelly szerint a „jobboldali modernizáció keretében zajlik”, célja pedig az erős Magyarország felépítése.

Véget ért a korábbi korszak, a „sodródás után kormányzás” időszaka jött el – értékel Kiszelly, aki szerint az új – holdingszerű – kormányzati struktúra is ezt a célt szolgálja. Az alkotmánymódosítások, az országgyűlési határozatok, valamint az egyéni képviselői indítványok „egyfajta váltóátállítások”, amelyek szintén az erős Magyarország felé mutatnak.

Tudatos hatalomátvétel

A száz nap alatt egyszer már értékelt az ország, méghozzá az 56. napon, az új parlament nyári záró ülésszakán. A nyári szünetet ebből adódóan nehéz értékelni, ahogyan a miniszterelnöki értékelés sem ment túl azon, amit már egyszer megállapított 44 nappal ezelőtt – mondta lapunknak Zárug Péter Farkas. Ha az összképet nézzük, akkor az első száz nap a Fidesz és Orbán Viktor hatalmi berendezkedésére szolgált, felhasználva a választásokon megnyilvánuló jelentős társadalmi támogatottságot – árnyalja a képet a politológus, aki szerint „a száz nap jogalkotási üteme, s itt már a meghozott jogszabályokról, valamint az őszre előkészített törvényjavaslatokról egyaránt beszélünk, azt mutatja, hogy soha ellenzéki párt nem vette át olyan tudatosan a hatalmat egy előző kormányzattól, mint a második Orbán-kabinet”.

Zárug szerint sikeresek voltak a szimbolikus intézkedései, leginkább a kettős állampolgárság kapcsán, alkotmányos vitára adtak alkalmat a közjogi változtatásai, és pozitív üzeneteket tudott megfogalmazni a gazdaság területén. A beígért gyors változtatások közül a legtöbbet megvalósította – még viták közepette is –, egyedül talán a gyors, érezhető adócsökkentés és a devizahitelesek tényleges problémájának kezelése terén van némi lemaradás – értékelte a helyzetet a szakember, „ám ezek a kérdések nem is minden esetben csak kormányzati tényezők függvényei”. A politológus úgy látja, jelentős társadalmi vagy alrendszerbeli érdeksérelmet nem követett el, így hatásos volt népszerűség-megtartó kommunikációja is az önkormányzati választásokra tekintettel.

Az új parlamenti többség kezdetben szimbolikus döntéseket hozott, így születettek meg a kettős állampolgárságról és a kisebb parlamentről szóló döntések – mondta el az MNO-nak Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője. Ugyanakkor kiemelte: ezek a törvények még nem kormányzati, hanem képviselői előterjesztésre születtek. Gyömöre hozzátette, hogy komolyabb gazdasági intézkedésekre csak vészhelyzetben került sor, így született meg a 29 pontos gazdasági akcióterv is Kósa Lajos és Szijjártó Péter nyilatkozatai után. A Progresszív Intézet munkatársa úgy látja, ez az önkormányzati választásokig már nem is fog változni. Szerinte a 29 pont az idei évre vonatkozik, a jövő évi tervek pedig még nem látszanak.

A cél a hatékonyabb állami működés

Gyömöre pozitívumként emelte ki, hogy a kormány igyekszik hatékonyabbá tenni az állam működését. Ezt szolgálja a csúcsminisztériumi rendszer, valamint a megyei kormányhivatalok létrehozása – tette hozzá. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a központosítás miatt vélhetően kevesebb egyeztetésre kerül sor – ami a döntéshozatalt gyorsíthatja –, az a jövőben derül csak ki, hogy például a kormányhivatalok esetében mennyire sikerül megfelelni a helyi elvárásoknak. Negatívumként alapvetően a kommunikációt lehetne említeni – fogalmazott Gyömöre. Mint mondta, egyes megnyilatkozások sokat rontottak a befektetői bizalmon vagy a forint árfolyamán. Kettős beszéd van, egyrészt az állampolgárok felé, másrészt a befektetőknek, ez pedig bizonytalansági tényező – tette hozzá.

Szerepkeresésben az ellenzék

Az ellenzék munkájáról úgy vélekedett, hogy még keresik a szerepüket. Véleménye szerint viszonylag kevés lehetőségük van, hiszen a parlamentet a kormány uralja. Alternatív lehetőségeket kellene találniuk, de egyelőre ebben nem jártak sikerrel. Az LMP ébredt fel először, a kivonulás látványos elem volt. Az MSZP hiába keresi, máig sem talált rá ellenzéki szerepére. A Jobbik pedig még ismerkedik a parlamenti léttel. A három párt számára a költségvetési vita és az utána következő nyugalmi időszak segíthet megtalálni a szerepüket – tette hozzá.