György István elmondta, hogy a hatékonyságnövelés egyik legfontosabb eszköze az a strukturális átalakítás, amelyet a választások után azonnal elkezdenek. Ennek keretében a BKV-t megtartanák, mint szolgáltató céget, de minden tervezési, megrendelői, közlekedéskoordinációs és irányítási funkciót kiszerveznek, s azokat minden más, egyéni közlekedéssel összefüggő feladattal együtt a Budapesti Közlekedési Központ látná el. A BKV csak szolgáltatói, operatív tevékenységet végezne – fűzte hozzá.
Szétválasztanák a feladatokat
Közlése szerint 2011 júniusától működne teljes „kapacitással” a két új ellátó cég, a közösségi közlekedési feladatokat pedig a kötöttpályás és autóbuszos közlekedésre létrehozott két külön cég végezné. Ez az elképzelés nagyban hasonlít a Kocsis István BKV-vezérigazgató által elgondolt holdingszerű cégátalakításhoz, de György István elmondása szerint alapvetően abban különbözik attól, hogy a mostani tervek szerint a közlekedési központ lenne az „anyacég”, és nem a BKV, így megtörténne a megrendelői, lebonyolítói és ellenőrzési feladatok szétválasztása.
György István kiemelte: a kötöttpályás ágazatban szóba sem jöhet külső vállalkozó bevonása, de a buszos közlekedésben – ahol jelenleg is alvállalkozók működtetnek több vonalat – számítani lehet arra, hogy megvizsgálják több alvállalkozó bevonásának előnyeit és hátrányait. Amennyiben az eredmények igazolják, több alvállalkozót fognak bevonni. Megerősítette ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy privatizálnák a BKV buszos üzletágát.
A fővárosnak is többet kell a közlekedésre költeni
Hangsúlyozta azt is, hogy a strukturális változások rövid távon jelentős költséggel járnak, megtakarítás csak középtávon várható, de akkor számolnak vele. Szerinte ebben az átmeneti időszakban az állami támogatásnak legalább a 2010-es szinten kellene maradnia. Ezzel kapcsolatban elmondta, újratárgyalnák a kormánnyal a finanszírozásra kötött szerződést, mert olyan „papírokat” nem akarnak aláírni, amelyekben kötelező jellegű járatritkítás és jegyáremelés szerepel. A BKV finanszírozásával kapcsolatban György István kifejtette, az állam segítségére mindenképpen számítanak, de a fővárosnak is több támogatást kell nyújtania, hogy megszüntessék a BKV 20 milliárdos alulfinanszírozottságát. Tarthatatlan az az állapot, hogy amortizációpótlás címen adott 10 milliárdos támogatáson kívül a főváros semmit nem adott a cégének – mondta.
Az új városvezetés többet szeretne fordítani a BKV-ra, de nyilván nagy viták lesznek erről a következő évek költségvetésének készítésekor, mert „nincs sok forrás”. Azt a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszerben elképzelhetetlennek nevezte, hogy a Budapest környéki önkormányzatok, ahol szolgáltat a BKV, intézményesített módon hozzájáruljanak a cég működéséhez, erre ugyanis nincsenek forrásaik. Önmagában a jegyáremelés épp ellentétes hatást eredményezne: a tapasztalatok szerint a változatlan szolgáltatási színvonal mellett bevételcsökkenéshez vezetne.
Időalapú jegy: 2011 végére
A politikus szerint az első, kézzel fogható változások 2011 év végére várhatók, akkora vezetnék be az időalapú jegyeket, amelyekre az új városvezetés kiemelt figyelmet fordítana. György István szerint a főváros nem tudja konszolidálni a BKV 70-80 milliárd forintra rúgó külső adósságállományát, de egy létrehozandó állami adósságkezelő központ ezt eredményesen megtehetné. Emlékeztetett, hogy 2003-ban már konszolidálták a BKV adósságát, de az újratermelődött, ezt most minden áron el kell kerülni – tette hozzá. A fővárosi közösségi közlekedés jövőjével kapcsolatban a fideszes politikus azt mondta: a MÁV-nak, a Volánbusznak és a BKV-nak együtt kell dolgoznia, hogy vonzóvá tegyék a közösségi közlekedést azok számára, akik a főváros vonzáskörzetében laknak és Budapestre utaznának. Úgy vélte, bizonyos párhuzamosságokat ennek érdekében meg kell szüntetni, és lehetővé kell tenni, hogy egy jeggyel, vagy bérlettel elérhetővé váljon a főváros és a Budapesten való közösségi közlekedés.
Elfogadják a szakmai segítséget
György István kitért arra is, hogy a 4-es metró ügyében nem lehet bizonyossággal megmondani, a tervezett három ütemből mi valósul meg, mert nagyon összetett a beruházás. Ami biztos: az első ütemet be akarják fejezni, „ezt csak a metró saját maga állíthatja le” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy az új városvezetés igénybe venné-e a szakmai szervezetek, így a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) segítségét, György István úgy válaszolt: a VEKE felajánlotta, a városvezetés pedig adott esetben el is fogadja a szakmai segítséget.
(MTI)
origo.hu
Iskolai rémálom Szegeden: boxerrel ütötték a nyolcadikos fiút
