Összetételében erősen lúgos, és nagy mennyiségű toxikus fémet is tartalmaz, egyebek mellett ólmot is. A vörösiszap lúgossága miatt a bőrön maró hatást fejt ki, ezért azt azonnal bő vízzel le kell mosni, így lehet semlegesíteni az anyagot. Az anyag radioaktív, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás veszélye elhanyagolható. Problémát jelenthet viszont, ha a szél sugárzó anyagokat szállít a közelből, így az anyag belélegezve akár tüdőrákot is okozhat.
Egy tonna alumínium gyártása során átlagosan három tonna erősen lúgos vörösiszap keletkezik. A nagy mennyiségű veszélyes hulladék biztonságos elhelyezése is számos környezeti, környezetvédelmi problémát vet fel. A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. honlapján, amelynek Ajka melletti tározójából hétfőn nagy mennyiségű vörösiszap ömlött ki a szabadba gátszakadás miatt, a következő olvasható: „Jól lokalizált, korszerűen megépített, monitorrendszerrel ellátott, üzembiztos tárolók szolgálnak a vörösiszap tárolására. Nagy gondot fordítunk a vörösiszap-terek rekultivációjára, folyamatos a már feltöltött medencék termőfölddel és növényzettel történő lefedése. Az ISO 14 001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert 1999-ben vezettük be”.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
