Befogadás, növekedés – Martonyi az EU-elnökség prioritásairól

A 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség programja az emberi tényezőre épül, középpontjában a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás áll – mondta Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén kedden.

A tárca vezetője úgy vélte, ezen célok eléréséhez integrált társadalomra és szakképzett munkaerőre van szükség, emellett nagyon fontos a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, amely a versenyképességet és növekedést ösztönző EU 2020 stratégia egyik kiemelt feladata is. Ugyancsak sürgető a romák integrációjának megteremtése, amely uniós szinten hatékonyabban valósulhat meg, mint ha a tagállamok külön-külön próbálkoznának ezzel – fogalmazott Martonyi János.

A miniszter szerint bár a jelenlegi belga elnökség alatt is nagyon fontos döntések születtek már, amelyek elősegítik a gazdasági kormányzást, koordinációt, úgy tűnik, a magyar elnökség idején is további komoly döntéseket kell meghozni ezzel kapcsolatban. Még sok a nyitott kérdés, és nem könnyű a tagállamok eltérő álláspontjait közelíteni egymáshoz – jegyezte meg.

Az egyes szakpolitikák is nagy szerephez jutnak majd a magyar elnökségi programban, ilyen például az agrárpolitika: ennek előbbre lendítéséhez megfelelő szakmai felkészültségre van szükség – emelte ki. A kohéziós politikát többen ágazatokra bontanák, pedig ha nem lenne integrált, azzal éppen a lényegétől, a területi kohézió erősítésétől fosztanák meg – figyelmeztetett egy újabb feladat kapcsán Martonyi János. Mint mondta: szintén nagyon fontos a közös energiapolitika kialakításának szorgalmazása, Magyarország ezen belül az energiabiztonságra helyezné a hangsúlyt. A külügyminiszter kiemelte a Duna-régió stratégiájának fontosságát is, illetve felhívta a figyelmet az EU ivóvízkészleteinek megőrzésére.

Fontos cél a „polgárközeli Európa” megteremtése, a kulturális sokszínűség támogatása is, hiszen az elfogadásban és az elismerésben áll Európa lényege – hangsúlyozta. Megjegyezte: a magyar elnökség idején ugyancsak nagy jelentőséget kap a schengeni övezet bővítése, azaz Románia és Bulgária csatlakozása.

Belgium az EU nemzetközi szerepét kívánja erősíteni elnöksége alatt – idézte fel a jelenlegi elnök programját a tárca vezetője, hozzátéve: Magyarország úgy véli, ehhez a célhoz hozzájárulhat a bővítés is, és azt az üzenetet kell közvetíteni az integráció felé igyekvő államoknak, hogy „az ajtó nyitva áll”, a bővítési folyamat nem áll meg. Minél előbb le kell zárni a tárgyalásokat Horvátországgal, jó lenne, ha ez a magyar elnökség idején történhetne meg – mondta a miniszter. Hozzáfűzte: a csatlakozási szerződés aláírására nincs sok esély 2011 első felében, mivel csak a dokumentum lefordítása az unió valamennyi hivatalos nyelvére legalább három hónapot vesz igénybe.

A keleti partnerség csúcstalálkozóját májusban rendezik meg Magyarországon, erre a hat érintett ország – Ukrajna, Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Örményország – vezetői is hivatalosak.

Martonyi János elmondta: a magyar elnökségi programon jelenleg is dolgoznak, szerdán vitanapot tartanak arról a parlamentben, később pedig civil szervezetekkel egyeztetnek. Hozzátette: a végleges programot decemberben fogadják el, ezt követően az egyes uniós intézményeknek mutatják be, ezek közül a legjelentősebb esemény az lesz, amikor 2011 januárjában az Európai Parlament előtt ismertetik.

Elmondta, hogy Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt 2010–2011-ben az unió elnöki triójának tagja; több feladat várhatóan áthúzódik majd a jelenlegi belga elnökségtől, például a fenntartható gazdasági fejlődés és a szociális kohézió ügye is.

A miniszter Mile Lajos (LMP) kérdésére, amely azt firtatta, a Duna-régió stratégiájának kidolgozásánál mennyire veszik figyelembe az ökológiai szempontokat, elmondta: a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz.

Balczó Zoltán (Jobbik) elmondta: a romapolitika kapcsán egyoldalú megközelítésre vall, ha társadalmi befogadásról beszélnek, a beilleszkedés hasonlóan fontos. Martonyi János úgy válaszolt, a romák integrációja mindkét oldalt tartalmazza, emellett valóban nem az előítéletek felől kell megközelíteni az ügyet, ez egy szociális, gazdasági kérdés.

A miniszter Káli Sándor (MSZP) érdeklődésére, amely szerint Magyarországnak van-e példaképe az eddig elnöki pozíciót betöltő tagállamok között, közölte: sok tagállam „vitt” már sikeres elnökséget, a posztot jelenleg betöltő Belgium például a kormányválság dacára is jól ellátja az ezzel járó feladatokat.

(MTI)