Berta Zsolt, a mecseki uránbányászat után visszamaradt zagytározó gondozásáért felelős Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgatója a lapnak nyilatkozva elmondta: készséggel állnak a napokban elrendelt vizsgálatok elé. A cégvezető rámutatott, hogy az urános zagytározó esetében az ajkaihoz képest más technológiáról van szó. Itt a zagytérnek nagyon alacsony a nedvességtartalma, nem történik szabad vízáramlás, és a földrajzi elhelyezkedés okán sem jelent veszélyt lakott területekre.
A Pellérdtől nyugatra elterülő 160 hektáros zagytározó rekultivációja 2008-ra befejeződött. A létesítmény teljes felületén másfél méter vastag „takarót” kapott, amelynek harmada egy agyag záróréteg. Ez megakadályozza a radongáz kiáramlását, egyben minimalizálja a csapadék beszivárgását. A tározón jelentkező eróziót folyamatosan ellenőrzik és javítják. A zagytározót ma már nagyrészt fű, fa és cserje borítja, a területen egy juhász birkákat legeltet.
A tározó alatti víz gyűjtését és tisztítását tíz éve végzik, s ezt a munkát még 20-25 évig folytatják. Az urános létesítményen kívül a pécsi hőerőmű közelében alakítottak ki nagyfelületű tározót a nagyobb mennyiségben keletkező salak és pernye ülepítésére, szikkasztására.
Bozzay Péter, a Pannonpower Holding Zrt. kommunikációs igazgatója azt közölte, hogy zagyterük nem minősül veszélyeshulladék-tárolónak. „A tározót 2005-ben, a széntüzelés befejezését követően lezárták, és a területen tárolt zagy mára teljesen megszilárdult. A terület nagy részének rekultivációja megtörtént” – olvasható a baranyai napilapban.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
