Az első Orbán-kormány négy éve alatt Ékes József már irányította Ajkát, mandátumának végén a város vagyona elérte a kilencmilliárd forintot, amelyet a szocialista kormányzatok előírásának megfelelően fölértékeltek 35 milliárdra. Ajka ennek ellenére ma úszik az adósságban, az Állami Számvevőszék minapi gyorsjelentése szerint 2,8 milliárd hosszú és közel 1,9 milliárd rövid lejáratú kötelezettségvállalása van a városnak. Mindez úgy lehetséges, hogy a baloldali többségű vezetés rendre túltervezte költségvetése felhalmozási bevételoldalát, számos önkormányzati ingatlan eladását betervezve, ám ezek értékesítése soha nem következett be. Mára a város a szállítók, a beruházók, a közműcégek felé 0,7–1 milliárd forinttal tartozik. „A szocialisták eltagadják a valós számokat, noha a városnak csak a folyószámlahitel-tartozása 900 millió forint” – értékeli Ajka helyzetét Ravasz Tibor, a városi gazdasági bizottság tanácsnoka.
A Schwartz Béla (MSZP) vezette testület kötvényeket is kibocsátott, ám míg Pápán vagy Tapolcán az ebből befolyó összeget megforgatták, befektették, pénztermelő fejlesztésekre fordították, addig Ajkán „elműködték”. „Ráadásul a hiteleit úgy vette föl a város, hogy a törlesztés kezdete csak a következő ciklusban kezdődjön meg” – teszi hozzá Ravasz Tibor.
Mindeközben a baloldali helyhatóság értékesítette a több veszteséges üzletágától letisztított Avar Kft.-t, ám a lakosságot a hulladékszállító cég értékesítése előtti kiszervezésekről nem informálta. A város vesztesége hatalmas, hiszen a cég nemcsak Ajka hulladékát szállítja, hanem 39 környékbeli települését is. Ráadásul az Avar Kft. a szerződése szerint évente tíz százalékkal emelheti a szemétszállítási díjakat. Meg is teszi. 2002-ben Ajkán 3,6, a térségben 7,4 százalék volt a munkanélküliség, ma a városban 10, míg a környéken 17-20 százalék ugyanez a mutató. „Csak pénzintézetek és élelmiszerláncok érkeztek a városba az elmúlt nyolc évben, termelőüzemek nem telepedtek meg” – jelenti ki a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Ékes József.
Nem csak ez a probléma Ajkán, ugyanis az uniós pályázati forrásokat is látványberuházásokra fordította a szocialista városvezetés. A helyi vállalkozások közül sokan mentek tönkre, a panelprogramban sem vehettek részt ajkai cégek. „Meg kell vizsgálni minden egyes elköltött forintot és az elvégzett munka minőségi tartalmát” – jelenti ki Ékes József, aki tart tőle, hogy olyan csontvázakra is bukkanhatnak még, amelyekre nem is gondoltak.
Mindezek miatt az „ajkai Széchenyi-tervben”, a Bródy Imre-programban számos vállalkozásbarát rendelkezést és a városlakók életminőségének javítását célzó intézkedést fogalmazott meg a Fidesz polgármesterjelöltje. Célja, hogy cégbarát környezetet alakítsanak ki, ennek megfelelően átformálva például a helyi adózást is. Meglátása szerint el kell érni, hogy termelőüzemek telepedjenek meg a városban, hiszen az ország negyedik legnagyobb területű, 160 hektáros ipari parkja itt található jókora szabad kapacitással. Ékes József emellett Pécs mintáját követve – ahol a város visszaszerezte privatizált tömegközlekedését és vízközművét – Ajkán is visszavenné a közszolgáltatásokat. Az alternatív energia, a nap és a szél erejének befogásával nagyfokú energiamegtakarító beruházásokat valósítana meg, amivel a harmincezres város számos panelban lakó polgárán segítenének, de az önkormányzati fenntartású intézmények energiafelhasználása is csökkenne. Mindezzel Ajka nemzetközileg is mintavárossá válhatna az országban.
Túlvállalta magát Herend
A csődközeli helyzet Herenden is hosszú évek „munkája” nyomán alakult ki. Jánszky László, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje szerint az elmúlt nyolc évben a város túlvállalta magát, független polgármesterei olyan beruházások megvalósulását erőltették, amelyek nem hoztak a településnek bevételt, és nem is voltak létszükségletűek. Kétszintesre bővítették a polgármesteri hivatalt, és sétányokat alakítottak ki. „Kényelmes helyzetben volt a település a porcelánmanufaktúra adóbefizetései miatt, ám a város akkor is költekezett, amikor meg kellett volna húzni a nadrágszíjat” – mondja Jánszky László.
Mégsem ezek okozták kis híján a város vesztét, hanem a 2003-ban indított lakópark-beruházás. Ennek során a városvezetés szántóföldeket vásárolt és csatolt magához a szomszéd településtől, majd kivonta a művelés alól, hogy ott telkeket alakítson ki. A recesszió azonban közbeszólt, így a projekt megvalósítása lehetetlenné vált, miközben a válság a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-t sem kímélte, ezért jelentősen apadt a város költségvetésének nagy részét kitevő, a cég által befizetett iparűzési adó.
Mivel produktív beruházásokat, befektetéseket nem valósít meg Herend, a település lényegében „elműködi” a bevételeit, sőt évek óta a folyószámlahitel-kerete terhére és az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási keretéből (önhiki) pályázatokon elnyert összegből működik. „Idén azonban az önhiki keretéből Veszprém megye a korábbinál jóval kisebb összeghez jutott, amiből Herend 1,6 milliót kapott az igényelt 27,5 millió helyett. Mivel az addigi metodika alapján a város biztos volt a folyósításban, huszonkétmilliós előleget lehívott és el is költött. Ezzel, valamint a folyószámlahitel-keret kimerítésével nagyjából 80 milliós adósságállomány gyűlt össze, ami egy ilyen kis település életében már kritikus” – szögezi le a kormánypárt polgármesterjelöltje, aki nincs könnyű helyzetben, megválasztása esetére mégis tele van tervekkel.
A legfontosabb, hogy a közvetlen csődveszélyt elhárítsa, ezért a város tulajdonában álló hatvannégy telket értékesítené a helyi polgároknak, s az összegből törleszthetné Herend az OTP felé fennálló magas kamatozású hitel- és folyószámla-tartozását. A fideszes aspiráns programjának másik alappillére a munkahelyteremtés. Úgy véli, a herendi név a világban a minőséget, a precizitást jelenti, sok cég telepedne meg a városban, hogy telephelyeként Herendet tüntethesse föl. „Az itt élő emberek génjeiben ott van a finom mozdulat, ezért olyan ipar megtelepedését támogatnánk, ami erre alapoz, de nem sérti a manufaktúra érdekeit, mint például a mikroelektronika” – magyarázza a fideszes városvezető-jelölt, kiegészítve azzal, hogy csak hasznot hozó beruházásba szabad a városnak belefognia, „a szépítkezés jelenleg nem fér bele a költségvetésbe”.
Másik kitörési pontként a turizmust jelölte meg Jánszky László, ugyanis hiába érkezik a városba évente 60-80 ezer látogató, csak a minimanufaktúrát és a porcelánmúzeumot tekintik meg, Herend ma csupán kétórás program. Pedig a Bakony szépségére, az ökoturizmusra lehetne építeni, és a porcelánmítoszban, a tájegység népművészetében, a közeli borvidékekben is jelentős kiaknázatlan potenciál szunnyad.
origo.hu
Kígyó miatt rettegtek Lentiben, futótűzként terjedt a hír
