Migrációs ügyek: biometrikus azonosító kártya a jövő évtől

Magyarországon 2011. május 20-ig vezetik be a biometrikus azonosító kártyát a harmadik országok állampolgárai tekintetében – mondta el Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára az egyes migrációs tárgyú törvények módosítását célzó előterjesztés általános vitájában kedden a parlamentben. • Több témában is megkezdődik a T. Házban az általános vita

Kontrát Károly expozéjában az indítványt az uniós és a schengeni tagságból eredő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével indokolta és azt mondta, a változtatásokkal hatékonyabbá válik az illegális migráció elleni küzdelem. Lehetővé válik továbbá hatékony és gyors közigazgatási eljárások lefolytatása és a jogsértő cselekmények következetes szankcionálása – mutatott rá. A személyek szabad mozgása komoly biztonsági kérdéseket vet fel, s erre megfelelő választ kell adnia az unió egyes tagállamainak – emelte ki az államtitkár, aki szerint ezért kiemelt kérdés, hogy a személyek azonosítása megbízható legyen.

Ellenőrizni kell a kitoloncolást

A tagállamoknak 2011. május 20-ig kell bevezetniük az elektronikus tároló elemet és a kártyabirtokos digitális arcképét tartalmazó plasztikkártyát – emelte ki, hozzátéve: ezt 2012. május 20-ig ki kell egészíteni a kártyatulajdonos digitalizált ujjlenyomatának képével is. Magyarországon költségvetési és technikai szempontból a biometrikus azonosítók egy lépésben történő bevezetése az indokolt, 2011. május 20-ig – jelezte Kontrát Károly. A változtatás további részleteiről szólva elmondta: a hatékony visszatérési és visszaküldési politika érvényre juttatása érdekében a törvényjavaslat szabályozza többek között a kiutasítottak önkéntes távozását, a kitoloncolás elhalasztása, vagy a kiutasítási határozat formai elemeit.

Szükséges a kitoloncolás végrehajtásának hatékony ellenőrzése is, ami legeredményesebben az ügyészség útján valósítható meg. Mivel az ügyészség ellenőrzési jogköre ezen eljárásra behatárolt, ezért szükséges az ügyészségről szóló törvény módosítása – jelezte az államtitkár. A javaslat biztosítja a harmadik országbeli polgárok kiutasításával kapcsolatban az ingyenes jogi segítségnyújtás lehetőségét, beleértve az ingyenes tolmács biztosítását is.

Kontrát Károly beszélt még arról, gyakran fordul elő, hogy a külföldiek a tanulmányi célú beutazásokat használják a schengeni térségbe történő gazdasági bejutáshoz. Az idegenrendészeti hatóságok az elmúlt évben több mint százötven, a joggal visszaélő külföldi tartózkodási engedélyét vonták vissza. A javaslat ezért kiegészíti a tanulmányi célú beutazások feltételeit, és az oktatási intézmények számára bejelentési kötelezettséget ír elő.

Ötezren akartak menekültjogot kérni

Az államtitkár szólt arról is, hogy az elmúlt évben mintegy ötezren fordultak menekültjogi kérelemért. Kevesen voltak azonban azok, akiknek a védelem iránti igénye valóban jogos és megalapozott volt. A jelenlegi jogi keretek nem adnak lehetőséget a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek kiszűrésére – mutatott rá. A jogalkalmazási tapasztalatok szerint a menedékjogi eljárások azért húzódnak el, mert a felülvizsgálati kérelmekben illetékes Fővárosi Bíróság határozatát nem tudja meghozni időben, az előírt 60 nap helyett 6-8 hónap alatt születnek meg a döntések – jegyezte meg.

Ez hozzájárul a közbiztonsági kockázatok növekedéséhez és veszélyezteti az alaptalanul menedékjogi védelmet kérők kiutasításának hatékony végrehajtását is. Ennek érdekében az indítvány a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége megszűnne, s a felülvizsgálati kérelmek elbírálását a külföldi magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes megyei bíróságokhoz utalja – közölte az államtitkár.

(MTI)