Összeül a magyar–vatikáni vegyes bizottság

Kilencéves szünet után ülést tart ma a Parlamentben a magyar–vatikáni vegyes bizottság, a testület napirendjén többek között egyház-finanszírozási kérdések szerepelnek.

Semjén Zsolt kormányfőhelyettes korábban az MTI-nek nyilatkozva a bizottság legalapvetőbb feladatának nevezte, hogy áttekintse az egyház-finanszírozás kérdéseit. E téren jelentős számú törvénymódosítást kell végrehajtani, mert az elmúlt nyolc évben a kabinet diszkriminatív módon eltért a vatikáni szerződésben foglaltaktól – mondta.

Szászfalvi László egyházügyekért felelős államtitkár korábban elmondta: végig kell gondolni, miként érvényesült a vatikáni szerződés az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása alatt. Közölte: a vatikáni–magyar vegyes bizottság ülésein hangsúlyos lesz az 1990-ben meghozott, lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatának kérdése is, mert „nyilván érinti a vatikáni szerződés az egyházi törvény felülvizsgálatát”. A vegyes bizottság létrehozását a magyar–vatikáni megállapodás rögzíti. A paritásos bizottság társelnökei Semjén Zsolt és Juliusz Janusz apostoli nuncius.

A testület magyar tagjai: Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára, Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja. A vatikáni szerződést 1997. június 20-án kötötte meg Magyarország és az Apostoli Szentszék, az Országgyűlés 1999-ben ratifikálta. A szerződés meghirdetett célja a magyarországi római katolikus egyház független működésének biztosítása volt.

(MTI)