Schmitt: Egyre súlyosabb környezeti hatásokra kell felkészülnünk + Képriport

Az erdő társadalmi, nemzetgazdasági és közjóléti kérdés – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken, az Erdészeti erőforrások a Kárpát-medencében címmel rendezett erdészeti nyílt napon a Parlamentben. A rendezvényen felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke is.

MNO
2010. 10. 08. 10:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államfő az eseményen – amely a XIV. Erdők Hete programsorozat nyitórendezvénye is egyben – azt hangsúlyozta: az erdő, a környezet védelme, a fenntartható fejlődés a jövő záloga. Mint mondta, Magyarország területének több mint húsz százalékát borítja erdő, és ez a szám az elmúlt években nemhogy csökkent, hanem kisebb mértékben növekedett. A köztársasági elnök ezt a növekedést örömtelinek nevezte, hiszen, mint fogalmazott, a rendszerváltással nemcsak a környezetvédelmi szempontok vagy a gazdasági célok változtak, de az erdők jelentős hányada magánkézbe került.

Az élet nem áll meg a határoknál

Schmitt Pál kiemelte: a magántulajdonosok döntő többsége jól működik együtt a hatóságokkal, betartja a szabályokat, sikeresen szerepel a pályázatokon és állja az ellenőrzéseket. Az államfő az ágazat megoldásra váró feladatai között említette meg a túlszaporodott vadállomány okozta károk kérdését és ezzel kapcsolatban a tulajdonosi és a vadászati jogok, a bekerítések ügyét. Schmitt Pál a rendezvényen kijelentette, „Ha a tavaszi magyarországi áradásokra vagy a pár nappal ezelőtti vörösiszap-áradásra gondolunk, nem árt tudatosítani: egyre súlyosabb, egyre változatosabb környezeti hatásokra vagy emberi mulasztásból eredő károkra kell felkészülnünk”.

Felhívta a figyelmet arra is, a magyarországi erdők jelentős hányada – mintegy 35 százaléka – úgynevezett védelmi erdő, vagyis vízvédelmi, talajvédelmi, part- és településvédelmi feladatokat lát el. Mint mondta, az erdészeti nyílt nap – a minisztérium, a mezőgazdasági albizottság képviselőinek, az erdészeti, erdőtulajdonosi egyesületek és szövetségek tagjainak jelenlétével – arra alkalmas, hogy együtt lássák az erdőgazdálkodás feladatait. Felhívta a figyelmet arra: a rendezvény a Kárpát-medence közös erdészeti céljaira tekint, mert „az élet nem áll meg a határoknál”. Schmitt Pál megjegyezte azt is, hogy nem szerepel az alkotmányban az erdő kifejezés, ezért felhívta az új alaptörvény megalkotóinak figyelmét ezen hiányosságra.

Beszélni kell

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nyílt napon közölte: az erdészet kiemelt figyelmet kap a kormánytól. Mindezért felkéri az Országos Erdészeti Egyesület elnökét, hogy szakemberek segítségével az állami és a magántulajdonú erdőkre vonatkozó meglátásait fogalmazza meg, ezzel segítve a kormány munkáját – tette hozzá. A miniszterelnök-helyettes beszélt az Erdők hete című rendezvénysorozatról is, amelynek gondolata 1996-ban fogalmazódott meg. A rendezvénysorozat azt a célt szolgálja, hogy a lakosság tájékoztatást kapjon egyebek közt az erdők állapotáról és a nemzeti erdőprogram végrehajtásáról. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke köszöntőjében kiemelte: nagyon szerteágazó az, amit ma az erdőről tudni, van, aki a megélhetési forrását, és van, aki a környezet védelmét látja az erdőben. Mint mondta, arról is beszélni kell, hogy az erdő ipari méretekben megújuló energiaforrás-e.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.