A közlemény szerint a kacsaágazat termelése évről évre két számjegyű növekedést produkál, tavaly 20 százalékkal több kacsát vágtak Magyarországon, mint egy évvel korábban. A kacsafogyasztás növekedése ugyanakkor részben összefügg a libásokat ért támadásokkal és a libahúsfogyasztás visszaesésével a BTT szerint.
„A nagyobb termelésben és értékesítésben jelentős szerepet játszott az export növekedése is” – idézi a közlemény Molnár Györgyit, a terméktanács mezőgazdasági titkárát.
A kacsatermelésben alapvetően két típus van: a húsáért nevelt pecsenyekacsa és a mulard kacsa, azaz a májáért nevelt – de nem töméssel hizlalt – állatok. Tavaly Magyarországon 18,3 millió kacsát vágtak az üzemek, ebből 16,7 millió volt a pecsenyekacsa és 1,6 millió a májáért tartott állat.
A tavaly megtermelt több mint 42 ezer tonna kacsahúsból 21 ezer tonnát exportált az ország, 21 százalékkal többet az előző évi, valamivel több, mint 17 ezer tonnához képest. A magyar kacsahús Európa-szerte kedvelt termék, de a darabolt árunak nagy keletje van Oroszországban is.
Magyar József, a Magyar Kacsaszövetség elnöke szerint ugyanakkor a kacsamáj értékesítése tavaly belföldön és külföldön egyaránt visszaesett, mert a fogyasztók az olcsóbb termékek felé fordultak. Magyar József szerint nem mutatható ki, hogy a libamáj értékesítésének visszaesése növelte volna a kacsamáj iránti keresletet.
(MTI)
origo.hu
Eljárás indult Hadházy Ákos ellen
