A miniszterelnök-helyettes a keresztényszociális gondolat két fő üzeneteként beszélt az egyház szabadságáról, aminek része a társadalmi tanítás hirdetése, valamint arról, hogy nem egyes rétegek, csoportok, hanem a nép egészének szempontjait kell megjeleníteni a politikában.
Emlékeztetett arra: erről a vidéktől indult útjára Magyarországon a keresztényszociális tanítás, pártja 1947-es megalakításakor pedig „a mi nagy elődünkként” említette Barankovics István Giesswein Sándort, akinek küzdelme Semjén Zsolt szavai szerint „politikai értelemben szinte reménytelen volt”, hiszen egy olyan korban lépett fel, amikor a liberális kapitalizmus, valamint a szocializmus és a kommunizmus malomköve között őrlődött.
Ugyanakkor Giesswein előre látta a százmilliók életét megnyomorító vagy elvevő rendszerek sorát, vagyis hogy a vadkapitalizmus előbb-utóbb vállalhatatlanná válik, akárcsak azt, hogy a „az istentelen rendszer embertelen, és az embertelen rendszer istentelen”. Megemlítette: Giesswein Sándor ugyan több esetben állt vitában egyházi vezetőkkel, de az egyházi iránti hűsége mindig töretlen volt.
Giesswein Sándor 1856-ban született Tatán, 1898-ben alapította a Győri és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesületet, ez alakult át 1903-ban Győr és Vidéke Keresztény Szociális Egyesületté. Barankovics István 1947 augusztusában a Demokrata Néppárt zászlóbontásakor ezt mondta róla: „A mi nagy előfutárunk Giesswein, a modern szociális és demokratikus kereszténypolitika tiszta forrása.” Sírja a győri székesegyház kriptájában található, emlékét mellszobor őrzi a mosonmagyaróvári katolikus templom kertjében.
Az elismerés átadása után a közeli plébánia falán felavatták Kovács K. Zoltán mezőgazda, újságíró, kereszténydemokrata parlamenti képviselő, emigránsként a Szabad Európa Rádió munkatársa, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik fontos szervezője emléktábláját.
(MTI)
origo.hu
Meglepő dolog derült ki Kapu Tiborról
