A néppárti képviselő emlékeztetett arra, hogy csatlakozásunk óta a magyar gazdák mindig rosszul jártak az agrárpolitika változtatásával. A cukorreform következtében például ötből négy cukorgyárunkat bezárták. 2008-ban megszüntették a kukoricaintervenciót, ennek következtében jelentősen nőtt a gazdák kiszolgáltatottsága a multinacionális gabonakereskedő cégekkel szemben, amelyek piaci erőfölényüket árspekulációra használják.
Az Európai Unió az utóbbi években jelentősen emelte a tejkvótákat, ami a 2009-es tejválsághoz, a tejárak zuhanásához vezetett. Az Európai Bizottság jelenlegi közleménye szerint a KAP fő feladata az élelmiszer-biztonság garantálása, nemcsak Európa, hanem a világ számára. A dokumentum ugyanakkor semmilyen választ nem ad arra, hogy ezt hogyan kívánják megvalósítani. Sőt, az a néhány intézkedés, amit az Európai Bizottság javasol, éppen ellentétes ezzel a céllal.
A közvetlen kifizetések az Európai Bizottság szerint három elemből állnának. Az első elem egy minden gazda számára járó, viszonylag alacsony összegű alaptámogatás lenne. A második elem a KAP még környezetbarátabbá tételét szolgálná, ez bizonyos környezetvédelmi szolgáltatások (például területpihentetés, vetésforgó stb.) esetén járna. A harmadik elemet a kedvezőtlen természeti adottságú területeken járó kiegészítő támogatás alkotná.
Glattfelder Béla üdvözölte, hogy a korábban kiszivárgott tervezethez képest kimaradt a társfinanszírozás bevezetése a közvetlen kifizetéseknél. Ugyanakkor a rendszer jóval bonyolultabb lenne és a gazdáknak többletköltséget eredményezne, hiszen a környezetvédelmi komponens bevezetésével párhuzamosan megmaradna, sőt a vízvédelmi szabályok integrálásával még összetettebbé válnának az úgynevezett keresztmegfelelési követelmények.
A Copa-Cogeca, a legnagyobb európai gazdaszervezet szerint az európai gazdák legfőbb gondja a mezőgazdasági árak egyre szélsőségesebb ingadozása. A piaci stabilitást elősegítő eszközök tekintetében az Európai Bizottság közleménye ugyanakkor semmilyen előrelépést nem tartalmaz. Nyilvánvaló, hogy az intervenciós rendszer leépítése jelentős károkat okozott a termelőknek.
Nyugat-Európában az idén a száraz időjárás miatt takarmányhiány alakult ki, a magas gabonaárak egész Európában nehéz helyzetbe hozták az állattartó gazdákat. Ha az elmúlt években lett volna intervenció, akkor most rendelkezésre állnának intervenciós készletek, amelyekkel most enyhíteni lehetne az állattenyésztők gondjain. Ráadásul az európai adófizetők is jól járnának, hiszen az EU most jóval magasabb áron tudná értékesíteni a korábban alacsonyabb, intervenciós áron felvásárolt gabonát.
Glattfelder Béla szerint a 2013 utáni KAP-ban hatékony, az áringadozásokat csökkentő piaci eszközökre van szükség. A vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban sem tartalmaz a dokumentum konkrét javaslatokat. A képviselő szerint olyan szabályokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a vidékfejlesztési pénzeket főként a mezőgazdaságban vagy az élelmiszeriparban használják fel. A célok tekintetében elsődleges fontosságúnak tartja a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági beruházások támogatását.
Glattfelder Béla emlékeztetett arra, hogy a KAP az EU által megalkotott leginkább közös politika. Ennek további lebontása rendkívül rossz üzenet lenne a válságban lévő EU számára. A KAP fenntartása ráadásul jelentős magyar érdek is, mivel hazánk a mezőgazdasági támogatások legnagyobb haszonélvezői közé tartozik. A fideszes EP-képviselő abban bízik, hogy a mostani üres, konkrétumokat nélkülöző tervezethez képest az Európai Parlament által a jövő évben megalkotandó jelentés sokkal több olyan valódi elképzelést fog tartalmazni, amelyek az európai és így a magyar gazdák érdekeit szolgálják.
(MNO)
origo.hu
Orbán Viktor: Ukrajna uniós csatlakozását a mai napon megállítottuk!
