Soltész Miklós arról beszélt, hogy 2010-ben több katasztrófa is sújtotta az országot, amely szükségszerűvé tette az összefogást, a támogatást. Példaként hozta fel a nyár eleji borsodi árvizet, valamint a vörösiszap-katasztrófát. Hozzátette: a tetemes anyagi károk következtében megindult az országban egy olyan összefogás, amely szavai szerint soha nem volt még tapasztalható az országban. Az államtitkár köszönetet mondott azoknak, akik az anyagi helyreállításban és a lelki fájdalmak enyhítésében is segítettek. Példaként emelte ki az országgyűlés frakcióit, a karitatív szervezetek önkénteseinek munkáját. A kormány a jövőben is segíteni fogja azokat az embereket, akik rászorulnak, akik házukat, otthonukat elveszítik – közölte.
Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalásában a Székely Nemzeti Tanácsról beszélt, amely november 19-én tartotta ülését a Parlamentben. Elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács tagjai a Szent Korona előtt tették le esküjüket. Kiemelte: a tanács létrejöttének oka a székelyföldi területi autonómia kivívása. Elmondta, hogy Schmitt Pál államfő ugyan személyesen nem jelent meg, maga helyett azonban egy levelet küldött. Ugyanígy nem volt jelen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Németh Zsolt külügyi államtitkár sem – tette hozzá. Feltette a kérdést: ki képviselte a kormányt a Székely Nemzeti Tanács ülésén? Németh Zsolt külügyi államtitkár azt válaszolta: a Székely Nemzeti Tanács közgyűlése rendkívüli alkalom volt az Országgyűlésben. Hangsúlyozta, ő maga számos alkalommal vett részt a tanács erdélyi gyűlésein. Kiemelte azt is: a kulturális és területi önrendelkezést is magában hordozó autonómia része a magyar kormány programjának. Mint megjegyezte, a parlament feladata a szomszédos országokban működő nemzeti tanácsokkal való együttműködés.
Ertsey Katalin (LMP) szerint teljes a zűrzavar azon törvényjavaslat körül, amely szerint a nők negyven év munkaviszony után teljes öregségi nyugdíjba vonulhatnak. Az ellenzéki képviselő szomorúnak nevezte, hogy a tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati munkaviszonyba. Ha azt üzeni a kormány, hogy aki tanul és utána vállal gyereket, az nem kapja meg a nyugdíjba vonulás könnyebbségét, akkor valójában ez mit üzen a tudásalapú társadalmat építő kormány programjáról? – kérdezte. Szólt arról is: elveszi a kormány a gyest azoktól, akik fogyatékkal élő gyereket nevelnek, és nem kapnak részmunkaidős állást. Soltész Miklós szociális államtitkár azt mondta: az elmúlt években megszorítások voltak a nyugdíjak terén, ehhez képest a benyújtott törvényjavaslat az édesanyák, a nők családban való szerepvállalását segíti és támogatja. Kiemelte, a nők nyugdíjaztatásának a kormány által benyújtott változata pozitív üzenetet hordoz: azok az édesanyák, akik munka mellett vállaltak gyereket, sokat tettek a társadalomért és a családjukért is.
Balla Mihály (Fidesz) azt mondta: újsághírek szerint a sanghaji világkiállítás lebonyolítására a Bajnai-kormány nevében a miniszterelnöki megbízott egy hongkongi bejegyzésű, offshore tulajdonosi hátterű, frissen alapított társasággal kötött vállalkozási keretszerződést. Hozzátette: a csaknem 3,3 milliárd forintból kétezer négyzetméter hasznos területű magyar pavilont kellett volna építeni, a valóságban azonban csak feleekkora épület valósult meg.
Tukacs István (MSZP) szerint az adótörvényeknek vannak nyertesei és vesztesei. Hozzátette: ha a nagyobb keresetűek kisebb adókulccsal adóznak majd, akkor ők valóban a törvény nyertesei. Véleménye szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetések 14 havi átirányítása azt jelenti, hogy a „kormány olyanhoz is hajlandó hozzányúlni, mely nem az övé”. Az MSZP javaslata az igazságos adórendszeren alapul – jelentette ki. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: a kormány abban bízik, hogy gazdasági növekedést tud elindítani. A kormány által kidolgozott adórendszer nem büntet – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy a kormány kemény döntést hozott, amely a stabilitást és a versenyképesség növekedését egyidejűleg irányozza elő.
Pálffy István (KDNP) felszólalásában emlékeztetett arra: még negyven nap van hátra ahhoz, hogy Magyarország átvegye az Európai Unió (EU) soros elnökségét. Mint mondta, a magyar elnökség prioritásként kezeli majd a nemzeti kulturális sokszínűség programját a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolásával, a roma kérdéssel, a Duna-stratégiával, valamint Horvátország uniós csatlakozásának segítésével együtt. Feltette a kérdést: mit fog a magyar és a nemzetiségi kultúrából bemutatni a következő fél évben a Magyar Nemzeti Színház, valamint a Magyar Állami Operaház, és hogyan mutatja be azt a Magyar Televízió, a Duna Televízió vagy pedig a Magyar Rádió?
(MTI)
origo.hu
A falon át hajtott be egy kamion a családi házba – az ágyában alvó lány súlyosan megsérült
