Közölte: a jövő évben a tárcánál 684 milliárd forint jut az agrárium, a vidékfejlesztés, a vízügyek, valamint a természet- és környezetvédelem finanszírozására. Ez az összeg csaknem 20 százalékkal több, mint amennyi 2010-ben erre a célra rendelkezésre állt. Közvetlenül a gazdálkodókhoz az ideinél 28 százalékkal, 130 milliárd forinttal több, összesen 593 milliárd forint támogatás jut majd el 2011-ben.
A VM továbbra is arra törekszik, hogy megerősítse a gazdálkodók saját közösségeit, főként a kis- és közepes vállalkozókat, vállalkozásokat. Több forrás lesz majd a rendkívül sok gonddal küszködő állattenyésztési ágazat számára is – jelezte a miniszter, ám a forrás összegét nem számszerűsítette. Utalt ugyanakkor arra, hogy egymilliárd forinttal 2011-ben elindítja a tárca a tanyaprogramot. Folytatja az iskolatej- és az iskolagyümölcs-akciókat is. Az előbbire 800, az utóbbira pedig 500 millió forint jut.
Hozzátette: „Tisztában vagyunk azzal, hogy ezekre a területekre sokkal több pénz kellene…” A jövő év meghatározó lesz a következő tíz év szempontjából – mondta a tárca első embere –, és a szándékok szerint 2011-ben megteremthetők a legfontosabb hosszú távú célok alapjai, azaz hogy a magyar vidék erős és versenyképes legyen. A programnak része lesz, hogy a fiatalok újra életformaként és hivatásként vállalják a gazdálkodást, amely biztos megélhetést is nyújt nekik. A tárca éppen ezért a következő hónapokban egy fiatalokat segítő életpályamodellt dolgoz ki.
A keretrendszer egyik legfontosabb eleme lesz, hogy a Nemzeti Földalapból lehetőség lesz a földhöz jutásra azok számára, akik életvitelszerűen a mezőgazdaságból szeretnének megélni. Erre azért van szükség – jelentette ki Fazekas Sándor –, hogy „Magyarország mezőgazdaságának ne csak múltja és hagyománya legyen, hanem jövője is”.
A 2010-es év kapcsán a miniszter elmondta, kettős nehézséggel találta magát szemben, amikor átvette a tárca irányítását: az elmúlt nyolc év elhibázott agrárpolitikája mellett súlyos gondot okozott a rendkívül csapadékos idei időjárás. Az évi átlagos csapadékmennyiség másfél-kétszerese hullott le tavaly november óta, az agrárkárok pedig elérték a 150 milliárd forintot. A belvíz még most is súlyos problémát jelent az országban. A szélsőséges időjárás okozta gondok megoldása mellett a tárca igyekezett olyan döntéseket is hozni 2010-ben, amelyek ténylegesen segítik a gazdálkodókat. Példaként említette Fazekas Sándor – utalva a kistermelői rendeletre és a közbeszerzési törvény módosítására –, hogy újra megnyitották a hazai piacot a magyar termelők előtt. Ezzel a lépéssel azt szerették volna elérni, hogy a családi gazdaságok, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, a polcokra pedig minél több jó minőségű magyar áru kerüljön.
A miniszter kiemelte, hogy miután az unió három évvel meghosszabbította a földmoratóriumot, „teljes gőzzel” nekiláthat a tárca a tervezett földbirtok-politikai reformnak. E program megvalósításának részeként már létrejött a Nemzeti Földalapkezelő. Így megakadályozhatóvá vált a földspekuláció, és az állam – elővásárlási joga révén – aktív földpiaci szereplővé vált. A cél az, hogy működőképes családi gazdaságok alakuljanak ki, azok a fiatalok pedig, akik gazdálkodni szeretnének, érzékelhető támogatáshoz jussanak.
A minisztérium bevezette a másodlagos élelmiszer-vizsgálat rendszerét is, amellyel korlátozni kívánta a silány minőségű, más országokból származó élelmiszerek beáramlását a hazai piacra. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény pedig megkönnyíti az alkalmi és idénymunkások legális munkavállalását. A kistermelői rendelet módosítása egyszerűbbé tette az élelmiszer termelésének, feldolgozásának és értékesítésének feltételeit. A közbeszerzési törvény módosításával pedig a kistermelők közvetlenül is eladhatják terményeiket a közétkeztetésben.
„A szabad pálinkafőzés és a disznóvágásról szóló rendelkezés segít abban, hogy életben tartsuk a vidék hagyományait” – mondta Fazekas Sándor. Jelezte: tárcája mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a vörösiszap-katasztrófában érintett gazdálkodók talpra állását. Ezért 350 millió forint értékben jövedelempótló támogatást nyújt számukra. Az állattartók és a mezőgazdasági termelők számára egy 200 milliós, az élelmiszer-feldolgozóknak pedig egy 150 millió forintos keretet nyitottak meg.
Emlékeztetett arra is, hogy a jövő év elejére elkészül a minisztériumban az a tíz évre szóló stratégiai terv, amelyet társadalmi vitára bocsátanak, és a tárca reményei szerint a jövő év közepére ez a program benyújtható lesz a parlamentnek. Hozzátette: „Olyan agrárstratégiát teszünk le az asztalra, amely a saját nemzeti érdekeink mentén valósul meg, és lehetővé teszi az ország megújulását. Hasonló célok vezetnek bennünket is, mint amelyek Európa-szerte megfigyelhetők: jó minőségű és biztonságos élelmiszerek kerüljenek az emberek asztalára, valamint ne csupán megőrizzük, hanem javítsunk is környezetünk állapotán.”
A jövő évi soros magyar uniós elnökséggel kapcsolatos tárcafeladatokról a miniszter elmondta, hogy a minisztériumban ezeket kiemelten kezelik, a tárcának és személy szerint neki is fontos, hogy a magyar elnökségi fél év sikeresen záruljon 2011 közepén. A magyar elnökség ideje alatt napirendre kerülő kérdések közül nagy jelentősége lesz a Közös Agrárpolitika jövőjét meghatározó bizottsági közlemény tárgyalásának – húzta alá a miniszter.
város
Kiderült, kik firkálták össze a megyei jogú város falait
