A vörösiszap-katasztrófa okozta károk komplex kezelésére, a Marcal folyó vizes élőhelyeinek helyreállítására, illetve az energianövények hasznosítása kereteinek biztosítására Tájrehabilitációs Kutatóintézet jöhet létre Devecserben – mondta Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja hétfőn egy devecseri fórumon. Szabó közlése szerint a kutatóintézet létrehozásának részleteiről még egyeztetnek a tárcán belül; megvalósításában a Sárvári Erdészeti Kutatóintézet és a Veszprémi Pannon Egyetem is együttműködik.
A Tájrehabilitációs Kutatóintézet a tervek szerint a tavasszal kezdi meg működését. Az ökológiailag súlyosan sérült vidék jövőjét és az elöntött tíz négyzetkilométer mezőgazdasági terület hasznosítását a kiépülő kutatóbázis tudja megoldani – mondta a miniszteri megbízott. Hozzátette: a terület jövő évi mezőgazdasági hasznosítása kétséges, a külterületek iszapmentesítése leghamarabb április végére fejeződhet be. Elmondta, hogy az intézet bázisát az a több négyzetkilométeres terület adja majd, amely az érintett gazdálkodók döntése alapján állami tulajdonba kerül.
A Vidékfejlesztési Minisztérium január 3-ig adott lehetőséget a vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területek tulajdonosainak arra, hogy döntsenek: a Nemzeti Földalapból csereföldet kérnek, eladják vagy megtartják területeiket. Az érintett csaknem háromszáz tulajdonos közül eddig 61-en választották földjeik eladását – mondta a miniszteri megbízott.
Szabó Csaba hangsúlyozta, hogy az energianövények termesztése kényszer az érintett területeken, de az még nem dőlt el, hogy fás vagy lágy szárú növényeket termesztenek a jövőben. A tervezett Tájrehabilitációs Kutatóintézet biztosítja majd az energetikai célú növénytermesztést és az újrahasznosítás rendszerét, és közreműködik a termelt növények felvásárlásában.
A kutatóintézet feladatai elsősorban a sérült táj helyreállítása, a térségben felhalmozódott vörösiszap kezelése, a Marcal folyó rehabilitációja és vizes élőhelyeinek, lápjainak helyreállítása lesznek – mondta Szabó Csaba.
Újra kell gondolni a vállalkozások kártalanítását
Újra kell gondolni a vörösiszap-katasztrófában károsult vállalkozások kártalanításának lehetőségeit, a kormány vállalkozásonként az uniós korlátok között a katasztrófavédelmi célelőirányzatból 200 ezer eurónak megfelelő összeghatárig adhat támogatást – mondta Tollár Tibor katasztrófavédelmi kormánybiztos-helyettes a megjelent vállalkozóknak. Tollár elmondta, hogy a magánszemélyek kártalanítása mellett a kormány a katasztrófában károsult vállalkozásoknak az európai uniós jogszabályokban meghatározott – a verseny feltételeit nem sértő – módon nyújthat segítséget.
Hozzátette: eszerint a kártalanítás felső határa vállalkozásonként 200 ezer eurónak megfelelő összeg, ami a jelenlegi árfolyamon számolva 56 millió forintnak felel meg. Az eddigi információik szerint mindössze két térségbeli vállalkozásnak keletkezett ennél nagyobb kára az ajkai térségben bekövetkezett katasztrófa miatt.
Az érintett vállalkozások megkeresése az önkormányzatokon keresztül történik, a konkrét károk felmérésére ágazatonként szakértői csoportot kérnek fel, amely a két ünnep között már elkezdi a munkát – mondta Tollár Tibor.
A kormánybiztos-helyettes szerint a károkról a szakértők január első két hetében pontos jelentést tesznek, a hónap végére az egyeztetéseket követően konkrét kifizetésekre kerülhet sor. A kártalanítási folyamat részeként – miként a magánszemélyeknél, úgy a vállalkozások esetében is – támogatási szerződést kell kötni, amely megfelel az uniós követelményeknek. Kiemelte, hogy a Magyar Kármenő Alapból biztosított vállalkozásonkénti 200 ezer forintos támogatás is beleszámít a 200 ezer eurós keretbe.
A vörösiszap-katasztrófában károsult vállalkozások támogatását azonban újra kell gondolni, mert a kártalanítás módját és kereteit jelenleg meghatározó kormányrendelet erre vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz – fogalmazott Tollár Tibor.
(MTI)
halál
Bérgyilkosokkal akarta megöletni az élettársát a kecskeméti férfi
