Célkeresztben a szerencsejáték-ipar

Miért nem érdekli az államot a pénznyerő automatákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a pénznyerő automatákból származó milliárdok? – ezt az írásbeli kérdést tette fel Lázár János Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Török László
2010. 12. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fidesz frakcióvezetője pontosabban meg nem határozott becslésekre hivatkozva kifejtette, hogy adócsalással és megtévesztéssel évente 200–400 milliárdos haszonhoz jut egy bizonyos érdekcsoport, tehát szerinte ekkora összeget tüntetnek el az adóhivatal elől. A politikus ismertet néhány adatot is, amely alapján úgy véli, hogy 1991 és 2008 között a gépenkénti valós forgalom elérhette a havi hárommillió forintot is, bár ez az elmúlt időszakban nem érdekelte a Pénzügyminisztériumot és a Szerencsejáték Felügyeletet. Lázár szerint az üzemeltetők által alkalmazott szoftverhamisítók és manipulatív eszközök alkalmazása miatt több ezer milliárdos adókiesése volt éveken át a költségvetésnek. – Meg kell válni azoktól a vezetőktől, akik éveken át részesei voltak a kialakult helyzetnek, és az érdekelt lobbicsoport befolyása alá kerültek – írta a Fidesz frakcióvezetője.
*
Lázár János szerint a volt PM, az APEH Szerencsejáték-felügyelete és az Országos Mérésügyi Hivatal érintett a témában. A politikus közölte, hogy a játéktermek, illetve a pénznyerő automaták hatósági ellenőrzésének újraszabályozása szükséges, és a vonatkozó törvényeket is módosítani kell.
Orbán Viktor helyett a területért felelős Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszolt. Eszerint van kormányzati szándék a szerencsejáték-szabályozás átfogó felülvizsgálatára. A tárcavezető szerint a pénznyerő automaták tekintetében 2011 második felében várható új szabályozás. Matolcsy szerint felmerülhet a játékadó mértékének megemelése is. A jelenleg az I. és II. kategóriás játékteremben üzemeltetett pénznyerő automaták esetében gépenként százezer, az elektronikus kaszinóban 120 ezer forint havonta. Matolcsy az esetleges felelősségre vonásról közölte, hogy az elmúlt öt évre visszamenőleg belső vizsgálatot rendelt el a tárcánál, az állami adóhatóságnál és a mérésügyi szervnél ezen időszak alatt a területet felügyelő vezetők tevékenységére vonatkozóan.
A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor kételyeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy a játékgépek mérőműszereit lehet-e manipulálni. Szerinte ilyesmire egyedi esetekben lehetett példa, ebből kiindulva azonban ő nem vonna le következtetést az országban működő 26 ezer nyerőgépre vonatkozóan. A politikus az éves szinten 200-400 milliárdos eltitkolt bevételre, illetve az egyes gépek milliós forgalmára vonatkozó felvetésre közölte, hogy az egész pénznyerőautomata-ágazat tavalyi tiszta játékbevétele 81,3 milliárd forint, összes játékadó-befizetése pedig 36,2 milliárd forint volt. – Ez alapján a jelzett adókiesés mértékét eltúlzottnak tartom – fogalmazott Matolcsy György.
A miniszter kitért az internetes szerencsejátékokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára is, amelyek a tavaszi ülésszakban várhatók.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.