A Fővárosi Közgyűlés döntött a Budapest-jegy bevezetéséről

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén egyhangúlag elfogadta a Budapest-jegyek bevezetésére vonatkozó előterjesztést; január 1-jétől az utasok a Budapest-bérleten túl a BKV 24 és 72 órás jegyét és a hetijegyeket is használhatják az elővárosi vonatokon és a Volánbusz járatain a főváros közigazgatási határa utáni első megállóig. A képviselők döntöttek a közszolgáltatások díjairól, valamint megválasztották Budapest új főjegyzőjét is.• A dohányzás tiltásáról és a csatornadíjról is döntenek

MNO
2010. 12. 15. 9:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Budapest-bérletet 2009. január 1-jén vezették be, amely a város közigazgatási határán belül a BKV-járatok mellett a megjelölt vasúti és helyközi autóbuszok járatain is biztosított utazási lehetőséget. A kedvező tapasztalatok és élénkülő kereslet miatt György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes azt javasolta, bővítsék a Budapest-bérlethez hasonló formában a 24 és a 72 órás jegy, valamint a hetijegy érvényességét a Budapest közigazgatási határa utáni első megállóig.

György István hangsúlyozta: úgy bővítik a szolgáltatást, hogy az nem jár együtt áremeléssel. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot is, hogy ezzel egy időben a Budapesti Turisztikai Hivatal által kibocsátott 48 és 72 órás Budapest-kártyák érvényessége is a városhatárt követő első megállóig tartson. Mivel a jegyek a MÁV és a Volán járatain is érvényesek lesznek, György István azt javasolja, hogy a bevételekből egy százalékot a két cégnek továbbítsanak.

A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztése azt is tartalmazta, hogy tűzoltóság, a rendőrség és a közterület-felügyelet szolgálatban lévő, egyenruhát viselő tagja igazolványa felmutatásával ingyen használhassa a BKV járatait. Az intézkedés előkészítése annak, hogy a jövőben az ellenőrzéseket hatósági személyek bevonásával végezhessék.

Háromszázalékos lakbéremelés

Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra háromszázalékos lakbéremelést szavazott meg a közgyűlés. Az infláció körüli díjemelést a Fidesz–KDNP frakciója mellett az MSZP képviselői szavazták meg. Az előterjesztés emlékeztet arra, hogy a főváros tulajdonában álló ingatlanok – szemben a kerületi tulajdonúakkal – „speciális funkciójú és igen eltérő sajátosságú” lakások.

Az ingatlanok között 392 nyugdíjasházi, 230 közüzemi társaságok által működtetett, 94 intézményi kezelésben lévő lakás szerepel, továbbá 330 „egyéb” kategóriába tartozó és 586 úgynevezett átmeneti lakás.

Sárádi Kálmánné az új főjegyző

Sárádi Kálmánnét választotta Budapest új főjegyzőjévé a Fővárosi Közgyűlés, az óbudai III. kerületi jegyző főjegyzővé kinevezését Tarlós István főpolgármester javasolta a testületnek. A főpolgármester előterjesztését a kinevezésre és a főjegyző juttatásaira egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés. Az új főjegyző a szavazás után letette esküjét.

A testülethez benyújtott előterjesztésében a főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a közgyűlés október 27-i ülésén tudomásul vette Tiba Zsolt főjegyző lemondását, s a közgyűlés akkor döntött a főjegyzői pályázat kiírásáról. A pályázatokat november 30-ig lehetett benyújtani. Összesen 21 pályázat érkezett, amelyek közül 16 felelt meg a kiírási feltételeknek, három pályázót személyesen is meghallgattak.

Bende Péter nyugállományba vonul

Felmentette Bende Péter fővárosi tűzoltóparancsnokot szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés; a tábornok nyugállományba vonul. Bende Péter január 25-én tölti be 58. életévét, s a hatályos, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerint nyugdíjba kell vonulnia. A tűzoltó tábornok január 26-ával megy nyugdíjba, addig ellátja feladatait.

Bende Péter 1979. május elsején tette le a tűzoltóesküt. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságra 1980-ban került, gazdasági és műszaki területeket irányított. 1994-ben lett parancsnokhelyettes, 2000. február elseje óta parancsnokként irányítja a szervezetet.

Az ülésen Hoffmann Imre katasztrófavédelmi főigazgató-helyettes méltatta Bende Péter munkásságát, kiemelve, hogy az elmúlt években a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság vezetőjeként segítette a főváros környéki önkéntesek munkáját, jó kapcsolatot alakított ki a nemzetközi szervezetekkel, és nagy tekintélyt szerzett a Magyar Tűzoltó Szövetség elnökeként.

Bende Péter elköszönt a közgyűléstől, és azt mondta, a legszebb beosztás a fővárosi tűzoltóparancsnoké. Hangsúlyozta: a főváros folyamatos támogatása nélkül nem tudtak volna működni, és arra kérte Tarlós István főpolgármestert, hogy ugyanígy támogassa az új parancsnok munkáját is. Horváth Csaba (MSZP) frakcióvezető köszönetét fejezte ki a nyugdíjba vonuló parancsnoknak az elvégzett munkájáért.

A közgyűlés egyúttal január 26-i hatállyal megbízta a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság vezetésével Varga Ferencet, aki korábban a III. kerületi parancsnokságot vezette, jelenleg pedig a fővárosi tűzoltóparancsnok mentési helyettese.

Emelkedik a szemétszállítás díja

Több mint 5 százalékkal nő a szemétszállítás díja január 1-jétől Budapesten, a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az erről szóló előterjesztést. A javaslatot csak a Fidesz-frakció szavazta meg. György István, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az év elejétől 5,27 százalékkal nőjön a hulladékkezelés díja Budapesten. Előterjesztésében a főpolgármester-helyettes emlékeztetett: a közgyűlés az idei évre nem fogadott el hulladékkezelési díjemelést, azonban – mint írta – a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem színvonalának fenntartása 2011-ben csak az inflációt kismértékben meghaladó díjemelés mellett valósítható meg.

Az előterjesztés szerint 2010-ben a 110 literes tartály egyszeri ürítése 550 forintba, a 120 literesé 600, a 240 literesé 1200, a 360 literesé 1800, a 770 literesé 3850, az 1100 literesé pedig 5500 forintba került. Januártól – a tartályok említett sorrendjében – az egyszeri ürítés 579, 632, 1264, 1896, 4053 és 5790 forintba kerül. Az előterjesztés szerint egy négytagú család esetén, családi házas övezetben a havi kiadás 126 forinttal nő.

Az előterjesztés vitájában Horváth Csaba (MSZP) frakcióvezető azt kérte, ne legyen infláció feletti emelkedés a fővárosi közszolgáltatóknál. Emlékeztetett rá: a városvezetésnek még ellenzékben számos javaslata volt a közműcégek működésének hatékonyabbá tételére, és következetességet kért ebben a tekintetben. Kérte a város vezetését, vizsgálja felül, milyen racionalizálási lehetőségek vannak a cégeknél. Tarlós István főpolgármester válaszában azt mondta, ami a közszolgáltató cégeknél van, „az az önök hagyatéka”.

Somfai Ágnes (LMP) arra hívta fel a figyelmet: ha a díjemelés zöld utat kap, a menedzsmenten nem lesz nyomás, hogy csökkentse a költségeket. György István szerint azonban szükséges a díjemelés, hogy a cég működőképes legyen. Mint mondta, egy második év díjemelés nélkül „nem elviselhető nyomást jelentene” a cég vezetésére. Fontos fejlesztések szükségesek a cégnél a lakosság érdekében – tette hozzá.

Nőnek a kegyeleti szolgáltatások díjai

Átlagosan majdnem tíz százalékkal nőnek a kegyeleti szolgáltatási díjak januárban, a Fővárosi Közgyűlés elfogadta az erről szóló előterjesztést. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében emlékeztetett rá: a közgyűlés tavaly decemberi ülésén nem fogadta el a 2010-re vonatkozó díjemelési javaslatot. Ennek következtében számos rekonstrukciót és beszerzést el kellett halasztani, ami a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által nyújtott szolgáltatás színvonalának romlását okozta. A szolgáltatási díjak befagyasztása becslések szerint százmillió forintot meghaladó bevételkiesést jelentett a társaságnak.

Az elfogadott előterjesztés szerint 5 százaléktól 27,2 százalékig változó mértékben nőnek a temetkezési szolgáltatási díjak, a közszolgáltatási díjtételek súlyozott átlagos emelkedése 9,6 százalék lesz.

Drágább lesz a kéményseprés

Átlagosan 3,8 százalékkal nőnek a kéményseprő-ipari díjak januártól Budapesten; a Fővárosi Közgyűlés elfogadta az erről szóló javaslatot szerdai ülésén. A javaslatot csak a Fidesz-frakció szavazta meg.

Az előterjesztés szerint 2010-ben nem emelkedtek a kéményseprés díjai, mivel a közgyűlés nem fogadta el az erre vonatkozó javaslatot, 2011-ben azonban indokolt a kéményseprő-ipari díjak emelése, súlyozottan átlagos 3,8 százalékkal.

Emlékeztetnek arra: a kéményseprő-ipari szolgáltatás kézi jellegű, bérigényes tevékenység, a személyi jellegű költségek az összes költség hetven százalékát teszik ki. Mint olvasható, a kéményseprő-ipari szolgáltatásra fordított össze a lakosság rezsikiadásainak 0,5 százaléka, és a növekedés nem okoz az arányokban változást. A növekedés mértéke egy négytagú családnál egyedi működő és tartalékkéményre számítva 23 forint fejenként.

A fogyasztói nettó díjak a következőképpen változnak: a kiszállási díj 1143-ról a duplájára, 2286 forintra nő, az egyedi működő kémények díja 1418-ról 1492 forintra, az egyedi tartalékkéményeké 942-ről 961 forintra, a gyűjtő működő kéményeké 3164 forintról 3328 forintra, a gyűjtő tartalékkéményeké 2139-ről 2182 forintra emelkedik.

30 helyett 20 százalékos emelés

Az ivóvíz csaknem 3, míg a csatornadíj 19,5 százalékkal nő januártól a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése értelmében. A javaslatot csak a Fidesz képviselői szavazták meg. A lakossági és nem lakossági fogyasztók számára eltérő mértékben nő az ivóvíz fogyasztási díja; előbbieknek 2,7 százalékos, utóbbiaknak 6,4 százalékos emeléssel kell számolniuk. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írta, a közgyűlés 2009-ben nem fogadta el a Fővárosi Vízművek 4,7 százalékos emelésről szóló javaslatát, és mindössze egyszázalékos emelést határozott meg azzal, hogy az továbbítandó a vízbázisokon működő önkormányzatoknak.

A lakossági fogyasztók számára 2,7 százalékos, a nem lakossági fogyasztók számára 6,4 százalékos díjemelés összességében 3,5 százalékos díjemelést jelent. A lakossági ivóvíz fogyasztási díja 187,2 forintra nő januártól köbméterenként, az ipari-közületi díj pedig 194 forintra köbméterenként. Az ivóvíz-szolgáltatás díját az ivóvízalapdíj és az ivóvízalapdíjon felüli ivóvíz-fogyasztási díj együttesen képezi. A javaslat szerint az alapdíjak a lakossági és nem lakossági fogyasztók számára egyaránt (átlagosan) 2,7 százalékkal emelkednek.

A csatornadíj magasan infláció feletti díjemelését a csepeli központi szennyvíztisztító üzemeltetése indokolja. A döntés értelmében a csatornahasználati díj januártól nettó 352,3 forintra nő köbméterenként. A 19,5 százalékos emelést a szocialista képviselők nem tartották elfogadhatónak. A városvezetés válaszul arra mutatott rá, hogy a korábbi ciklusban a díj emelésének mértékét még harminc százalékban határozták meg. György István főpolgármester-helyettes azt közölte, a jövőben nem szeretnének jelentős emeléseket, a városvezetés célja az, hogy a díjak csak az inflációt követve növekedjenek.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.