Az állam elengedi a tartozás felét

Az Országgyűlés a közelmúltban döntött arról, hogy elengedi a hét település alkotta Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs program céltársulásának 2011-ben esedékes kölcsöntartozásának – az úgynevezett japán hitelnek – az ötven százalékát, azaz 158,3 millió forintot – tájékoztatott Talabér Márta, Várpalota polgármestere.

Talabér Márta (Fidesz) elmondta, hogy Várpalota és további hat település – Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés és Balatonalmádi – az 1990-es években a japán fejlesztési bank által finanszírozott hitelből jelentős környezetvédelmi beruházást hajtott végre. A beruházás magában foglalta a megszüntetett bányászati és egyéb ipari tevékenységből eredő környezeti kárelhárítást, szennyvíztisztító kapacitás kiépítését, csatornahálózat fejlesztését. Hozzátette: a beruházást az indokolta, hogy a térség tagja volt a „piszkos tizenkettő” néven emlegetett, Magyarország legszennyezettebb térségeit magába foglaló csoportnak.

A polgármester tájékoztatása szerint a magyar állam vette át a hitelezői szerepkört a japán félnek történő hiteltörlesztést követően. A települések teljesítették fizetési kötelezettségeiket, de a törlesztőrészletek a futamidővel egyre nőnek, ami Várpalotára és a régió érintett településeire megoldhatatlan terhet ró, miközben az európai uniós csatlakozást követően az ország többi települése a várpalotainál jóval kedvezőbb feltételekkel juthat forráshoz hasonló beruházások megvalósítására – tette hozzá a polgármester.

A hitel futamideje 2019-ben jár le, addig a hét település a költségvetési törvényjavaslatot módosító indítványában kéri a tartozás felének elengedését. Az állami követelés 2011-ben Várpalota esetében 88 millió forintot, Balatonalmádi esetében 23,5 milliót tesz ki, de a többi településnél is jelentős tételt jelentenek az éves költségvetésben.

(MTI)