Az energiastratégia lesz az első az uniós csúcsértekezleten

Történetében először foglalkozik kifejezetten ágazati politikával az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek fóruma, az Európai Tanács a magyar soros elnökség idején, februárban tartandó ülésén – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Mint az energiaügyekben illetékes EU-miniszterek találkozóját követően elmondta, az említett csúcsértekezlet legfontosabb témája az uniós energiastratégia lesz. Ez öt prioritás köré csoportosul: az energiahatékonyság, az unió külső kapcsolatai energiaügyekben, az innováció és kutatásfejlesztés, az egységes piac, valamint a fogyasztóvédelmi kérdések. A jelenlegi belga elnökséggel korábban egyeztetett munkamegosztás alapján a magyar fél évben ezek közül az egységes piac és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális elemek lesznek a középpontban, de továbbviszi a magyar elnökség a többi említett témát is – fejtette ki.

Hozzátette: nem elég, hogy a tagállamok megállapodnak egy uniós stratégiai irányban, meghatározó fontosságúak lesznek a finanszírozási kérdések is. Az ugyanis, hogy milyen közösségi források lesznek felhasználhatók az energiaterületen, függ a következő sokéves költségvetési kerettől, a pénzügyi válság kezeléséhez kapcsolódó intézkedésektől, valamint a kohéziós és strukturális alapok jövőjének alakulásától. Fellegi Tamás – aki a tárca korábbi közlése szerint átvette az uniós energiaügyi tanács elnöki tisztét – emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság nemrégiben bocsátotta ki két jelentését az EU energiastratégiájával és az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban. Ezek számos pontjáról ugyanakkor még vita van a tagországok között – tette hozzá, leszögezve, hogy a döntéseket a magyar és az azt követő lengyel EU-elnökségnek kell előkészítenie.

A pénteki vita alapján a miniszter beszámolt arról: nem egységesek az EU-tagországok abban a kérdésben, hogy az energiahatékonyság javítására legyen-e kötelezően teljesítendő mutató. A többség jelenlegi álláspontja szerint ennek nemzeti hatáskörben kell maradnia. Kiderült az is, hogy nagy a szórás a tagállamok között az energiahatékonyság javításában a kiinduló állapot és a kívánatosan elérhető állapot között. Teljes egyetértés volt viszont abban, hogy a fő célkitűzések között helyet kell kapnia a középületek energiahatékony felújításának, illetve a közlekedésnek, azon belül az elektromos autók terjedését ösztönző erőfeszítéseknek.

Megfogalmazódott a miniszterek körében az az igény, hogy az energiabiztonság téma legyen a májusban szintén magyar elnökség alatt tartandó keleti partnerségi csúcsértekezleten (ebben a fórumban az unió partnerországai közül Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország és Fehéroroszország kapott helyet). Az MTI kérdésére válaszolva Fellegi Tamás úgy vélte, szinte elkerülhetetlen is, hogy ez a téma a találkozón ne kerüljön elő, de hogy pontosan milyen formában fog felbukkanni, az függ a februári EU-csúcs történéseitől.

Elmondta még a magyar miniszter, hogy a mostani vita tapasztalatai szerint az uniós tagországok komoly elvárásokat támasztanak a 2050-ig szóló iránymutatásokkal szemben. Hozzátette, hogy a magyar elnökség feladata lesz a konszenzushoz közeli állapot elérése a tagországok között. Emlékeztetett arra, hogy az elnökség alatt rendeznek Magyarországon egy informális miniszteri tanácskozást is, amelyen ez lesz a fő napirendi pont, és ahol meg kellene határozni a jövőbe mutatkozó elképzelések lényeges stratégiai csomópontjait.

Egy kérdésre válaszolva Fellegi Tamás kitért a minapi magyar–orosz miniszterelnöki találkozóra is. Hangoztatta, hogy kulcsfontosságú munkalátogatásról volt szó, amely szívélyes és nyitott tárgyalásokra adott lehetőséget, a kritikus kérdéseket kivétel nélkül asztalra lehetett tenni. Fontosnak nevezte, hogy intenzív tárgyalásokban állapodtak meg, és meghatározták ezek tempóját, tematikáját és irányait is.

(MTI)