Képtelenség. Teljes képtelenségnek nevezte a német parlament egyik magas rangú képviselője, hogy az új magyar médiatörvény elfogadása kapcsán megkérdőjelezzék a magyar kormány Európa iránti hűségét, vagy akár a magyar európai uniós elnökség jogosságát. Manfred Grund, a német keresztény pártok, a CDU és a CSU parlamenti frakciójának igazgatója az MTI-hez eljuttatott csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ezek a vélemények felületes pártpolitikai álláspontot tükröznek. Mindezt Európa érdekében is be kell szüntetni – mutatott rá a képviselő, ismételten utalva arra, hogy különösen abszurd a magyar uniós elnökség megkérdőjelezése. „Ha indokolt a magyar médiatörvény bírálata, akkor a törvényt és annak tartalmát különleges alapossággal kell kivizsgálni, mert a média szabadsága és sokszínűsége egy demokráciában magától értetődően fontos érték” – tette hozzá Manfred Grund, a CDU/CSU parlamenti frakciójának igazgatója.
„Megújítjuk Magyarországot, egy elkötelezett európai demokráciát építünk, melynek célja, hogy ne csak az európai országokkal legyünk versenyképesek, hanem a feltörekvő új hatalmakkal is” – olvasható a közleményben. „Ennek érdekében strukturális reformokat hajtunk végre a gazdaságban, az adórendszerben, a közigazgatásban, ennek érdekében alkotjuk meg a végleges alkotmányt és alakítjuk át a médiarendszert” – szögezte le. Kifejtette: az 1990-es évek elején egy olyan demokratikus, kompromisszumokra épülő törvényt alkotott a parlament, melynek céljait ugyan senki nem vitatta, mégis komoly támadások kereszttüzébe került.
Szijjártó Péter szerint a médiatörvény elfogadása előtti és utáni össztűz „kísértetiesen emlékeztet” az 1990-es évek eleji médiatörvény-viták történéseire. Ennek kapcsán hangsúlyozta: „készen állunk az értelmes, konkrétumokat illető vitára, eszmecserékre, de eddig csak általános, politikai-ideológiai támadásokkal szembesültünk”.
Közleményében felhívta a figyelmet, hogy egyesek kritikával illették a különböző médiatípusok egységes szabályozását, pedig többek között Olaszország, Franciaország és Svédország hatóságai is komplex módon szabályozzák az egyes médiaterületek működését. A sorozatos jogsértések miatt kiszabható rendkívül súlyos büntetések – több százezer eurós bírságok és működésiengedély-visszavonások – lehetőségét Németország, Finnország és Lengyelország médiatörvényei is tartalmazzák. Az új magyar szabályozás ezen felül biztosítja és egyúttal halasztó hatályúvá teszi a bírósághoz való fordulás lehetőségét is – emelte ki. A magyar médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogához pedig a német médiahatóság irányelv-kiadási gyakorlata adta a mintát – tette hozzá.
Az új törvény az újságírói szabadság garantálása érdekében minden eddiginél nagyobb biztonságot nyújt az informátoroknak – írta Szijjártó Péter, ismertetve, hogy az újságírók kizárólag a bíróság döntése alapján, a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében kötelesek felfedni forrásaikat.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!