Pokorni: Talpra kell állítani a fejére fordított piramist

Fokozatosan szabad csak szélesebb körben előírni az emelt szintű érettségit, időt hagyva a diákoknak és az iskoláknak a szigorúbb követelményekre való felkészülésre – mondta Pokorni Zoltán péntek reggel. Úgy látja: idehaza is szélesíteni kell a felsőfokú képzések alsóbb szintjén tanulók rétegét, és ehhez képest meghatározni a mesterképzésben részt vevők arányát. A politikus szerint arra is ügyelni kell, hogy a felsőoktatásban ne az öncélú, teljesítményhez nem igazán kötődő intézményfenntartást finanszírozzák a források jelentős hányadával. Bologna kapcsán megjegyezte: a világgal azonos irányba kell haladni, nem lenne szerencsés szembemenni az autópályán.• Az új oktatásirányítás partnerként kezeli a hallgatókat

Az emelt szintű érettségi rendszere jól működött volna, ha nyolc évvel ezelőtt nem veri szét a Magyar Bálint-féle oktatáspolitika. Most az a kérdés, hogy mikorra és milyen ütemben lehet helyreállítani – fogalmazott a fideszes oktatáspolitikus a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában, aki szerint csak óvatosan szabad hozzányúlni a szabályozáshoz. „Mi azt mondjuk, hogy 2013-ra mondja meg a kormány, mely szakokra való bejutáshoz kell legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Nem látok ellentmondást az én és az oktatási államtitkárság véleménye között; csak nem jó, ha egyszerre túl nagyot akarunk emelni a lécen. Ugyanis nem a gyerekek megalázása vagy továbbtanulástól való elriasztása a célunk. Időben kell jelezni a gyerekeknek, hogy többet kell tanulni, és a gimnáziumoknak is, hogy jobban fel kell készíteni a diákokat” – szögezte le az oktatáspolitikus, hozzátéve: sajnálta volna, ha 2014-ben egyszerre két emelt szintű vizsgát írtak volna elő a középiskolásoknak.

Pokorni úgy véli: a szakok iránti „kereslet” is befolyásolhatja majd, hogy előírják-e az adott szakon a két emelt szintű érettségit a bejutás feltételeként. „Pár keresett szakon, ahol nagyon nagy a verseny – az orvosin, az építészeten, az informatikus szakokon – elő lehet írni a kettőt. Ott, ahová lasszóval kell fogni most is a gyerekeket, lehet, 2014-től sem kell két emelt szintű vizsgát előírni” – hangzott el.

Sokan tanuljanak a gyakorlatorientált képzésben

Szükség van-e arra, hogy egy-egy évjárat negyven százaléka részt vegyen valamilyen felsőoktatási képzésben? – hangzott a Hattól nyolcig kérdése. „Ha a mai pangó, depressziós gazdasági állapothoz viszonyítunk, akár még lehetnének is kételyeink. Ám ha megnézzük, a sikeres nyugat-európai és tengerentúli országok nem negyven, hanem ötven, hatvan, hetven százalékban iskolázzák be a fiatalokat. Természetesen nem képeznek mindenkiből tudóst, tömegesen kapnak felsőfokú szakképzést, gyakorlatorientált főiskolai képzést az ottani fiatalok” – reagált a volt oktatási miniszter. Megjegyezte: az az „egészséges”, ha sokan tanulnak gyakorlatorientált, főiskolai típusú diplomát adó képzésben, illetve hozzájuk képest egyharmadnyian a mesterképzésben, ahol tudósokat, elméleti embereket képeznek belőlük. „Magyarországon ez fordítva néz ki, ami tehát egy feje tetejére állított piramis, ez nincs így jól” – hangzott a beszélgetésben.

Pokorni szerint a bolognai típusú, kétciklusú képzés éppen arra lenne hivatott, hogy rendezze ezt és talpára állítsa az itthoni fordított piramist. Hogy ezt a funkcióját mégsem töltheti be, annak oka az, hogy erőltetett ütemben vezette be az akkori kormány, ennek során pedig minden, bevezetés körüli hibába belecsúsztak. „Ma a bolognai képzésnek csak az árnyoldalait látjuk, a hasznát, az előnyét pedig nem. De ne tagadjuk,hogy lehetnek, vannak előnyei. Az egész világ ebbe az irányba halad, nem szabadna szembemenni az autópályán” – szögezte le az oktatáspolitikus.

Azért, hogy nálunk is betölthesse pozitív szerepét a bolognai folyamat, felül kell vizsgálni a hazai alapképzések jelentős részét, mégpedig úgy, hogy a felülvizsgálat után ezek önmagukban is értékes, a munkaerőpiacon is értékelt végzettséget adjanak – jelentette ki Pokorni.

Nem lehet „kiszúrni” a gyerekekkel

Bár köztudott, hogy ma a diploma véd leginkább a munkanélküliség ellen, mégsem lehet „kiszúrni” a gyermekekkel, azaz taníttatni őket akkor is, ha tudjuk, hogy esetleg nem lesz állásuk – reagált Pokorni Zoltán arra a kérdésre, hogy miért juthatnak majd be kevesebben az államilag finanszírozott képzésbe. További okként jelölte meg a fideszes oktatáspolitikus a demográfiai csökkenést, amire valamilyen módon a felsőoktatásnak is válaszolnia kell. További ok a pénztelenség: annak sincs értelme, hogy kevés tanárral, rossz metódussal, pénzhiánnyal küszködve alulképezzük a gyerekeket ilyen nagy számban – szögezte le Pokorni Zoltán.

Kifejtette: az egyetem feladata az oktatás és a kutatás; ezt a két feladatot kell dominánsnak tekinteni amellett, hogy természetesen be kell hozni minőségi mutatókat is. A vita ma az arányokon folyik. Az államtitkárság tizenöt százalékban javasolja figyelembe venni a diákok létszámát, ugyanekkora arányban a kutatási eredményeket. A fennmaradó hetven százalék pedig valami egyéb legyen. „Azért egy kicsit sok a hetven százalék, ha nem mondjuk meg pontosan, hogy mi is ez. Ha pusztán a kapacitást, az intézmény fenntartását szolgálja, függetlenül attól, hogy van-e ott diák vagy kutatás, nos, az túlzó arány. A mozdulatlanságot több mint kétharmadnyi pénzzel finanszírozni, ezt Magyarország nem engedheti meg magának” – jelentette ki az oktatási bizottság elnöke. Hozzátette: a vita tehát most ezen folyik. Azon, hogy miként adjanak stabilitást a rendszernek, de mégse a meglévő merev intézményrendszert finanszírozzák, attól mindegy függetlenül, hogy ellátja-e feladatát vagy sem.

(Duna TV)