„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy továbbra is pénzügyi bírságokkal fenyegetik a magyar polgármestereket, önkormányzati képviselőket és állami alkalmazottakat, ha a nyilvánosságnak szánt információikat elmulasztják államnyelven is közreadni. A kereskedelmi jellegű hirdetések, reklámok esetében a magánszféra továbbra is súlyos pénzbüntetésekkel sújtható. Alapjában véve az államnyelvtörvény elfogadott változata a kisebbségi nyelvhasználati törvényhez képest fölérendelt jogszabály maradt” – olvasható az MKP közleményében.
Az MKP szerint „így az államnyelvtörvény lehetetlenné teszi a kisebbségi nyelvhasználati törvény jövőre esedékes, hatékony módosítását”. A kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását Rudolf Chmel, emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák polgári párt kormányzati képviselője készíti elő. „Az államnyelvtörvény kapcsán a szabad magyar nyelvhasználat ügyét a nemzetközi szervezetek ritkán tapasztalt erővel és egyértelműséggel támogatták” – olvasható a Berényi József pártelnök által aláírt közleményben.
Berényi emlékeztet: „Az EBESZ és az Európa Tanács Velencei Bizottsága nyíltan kiálltak a szankciók államnyelvtörvényből való eltávolítása mellett. A Velencei Bizottság ezen kívül számos pontban javasolta módosítani a nyelvtörvényt, hogy az összhangban legyen Szlovákia önként vállalt nemzetközi kötelezettségeivel. Súlyos taktikai hibának tartjuk, hogy a kormánypártoknak az államnyelvtörvény módosításával kapcsolatos megegyezésére az említett nemzetközi szervezetek véleményének bevárása nélkül került sor.”A közlemény szerint az államnyelvtörvény „jelenleg elfogadott változata nem biztosítja még a 2006-os kisebbségi nyelvhasználati status quo-t sem”.
Az MKP-nak „meggyőződése, hogy az államnyelvtörvény megfélemlítő és elbizonytalanító jellegének megőrzése nem az az út, amelyet a szlovákiai magyarok döntő többsége az együttműködés fogalma alatt ért”, s a párt „továbbra is azt vallja, hogy a valódi együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet és egymás elfogadása. Továbbra is valljuk, hogy alapvetően a kisebbség jogai szorulnak védelemre, nem pedig a többségé”.
(MTI)
Beazonosította a brüsszeli „aranyásókat” a Szuverenitásvédelmi Hivatal
