A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) strukturális reformprogram végrehajtásáról szóló tájékoztatója szerint a kormány olyan megállapodásra törekszik a bankszövetséggel, amely egyebek mellett megoldást nyújt a devizahitelesek problémáira, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euróalapú hitelezés helyreállítását, ugyanakkor a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást. A bankszövetség azt már korábban kinyilvánította, hogy a bankok nem ellenzik az euróalapú hitelezés helyreállítását, hiszen korábban is amellett voltak, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek közül az euróhitelt meg kellene tartani.
Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja a javaslat további elemeiről az MTI-nek úgy vélekedett: „a bankok eddig is, külön megállapodás nélkül is jelentős állampapír-állományt tartottak a mérlegeikben, és a kkv-szektort is számottevő eszközökkel finanszírozták. A bankok nyitottak a kkv-szektor finanszírozásának tovább erősítésére, amihez nagy segítséget jelenthetne, ha az állam ösztönzőket adna. Ezek nem feltétlenül direkt eszközök, ilyen ösztönző lehet a Garantiqua erősödő szerepvállalása is”.
A fő elemekről már megállapodtak
A lakáshitelesek problémájának megoldására kidolgozott javaslatcsomag fő elemeiről már megállapodtak a bankok a kormánnyal, most már a részletek kidolgozása folyik. Az MTI információi szerint a csomag akár már a jövő héten a kormány elé kerülhet. Az egyeztetések várhatóan az utolsó pillanatig folytatódnak. A javaslatcsomag egyik eleme szerint a devizaalapú lakáshitelek esetében meghatároznának egy, a törlesztőrészlet számításánál alkalmazott árfolyamsávot, ami három-négy évig lenne érvényes. Annál gyengébb árfolyam esetén egy külön, forintban vezetett gyűjtőszámlán gyűlne a tartozás, ha pedig a forint a kijelölt árfolyamszintnél erősebb szintet érne el svájci frankkal, illetve az euróval szemben, a tartozás mérséklődne. Az elszámolásra az időszak végén kerülne sor.
Gyuris az MTI-nek megerősítette, hogy az adósnak a felhalmozódott egyenlegre BUBOR + 2 százalékpont kamatot kellene fizetnie a jelenlegi tervek szerint. A konstrukciót minden lakásfedezettel bíró devizahiteles igénybe vehetné. Az eddigi nyilatkozatok alapján a törlesztési árfolyamsáv a svájcifrank-alapú hitelek esetében 190-200 forint lenne. Gyuris úgy vélekedett, hogy az árfolyamsávról nem érdemes találgatásokba bocsátkozni, mert „mai ismereteink és az árfolyamsáv kijelölésének pillanata között nagy változások történhetnek, elég az elmúlt hetek forinterősödésére gondolni”. Akin ez a megoldás nem segít, piaci alapon, a bankkal együttműködve megpróbálhatja eladni a lakását és egy összegben visszafizetni a tartozását. „Jelenleg részét képezi a megállapodásnak a kamattámogatott hitel, amit a fizetési nehézségekkel küzdő adósok lakásának piaci áron való megvásárlásához kaphatnának a vásárlók. Ezzel elkerülhető, hogy az adósnak áron alul kelljen eladnia az ingatlanát, ami az adósoknak és az ingatlanpiacnak is fontos érdeke” – ismertette Gyuris Dániel.
Az adóst lakbértámogatással ösztönöznék arra, hogy lezárja hitelszerződését, ennek részleteit még egyeztetik. „Az ingatlan értékét meghaladó adósságot várhatóan a bankok vállalják át az adósoktól, abban az esetben, ha az adós élethelyzete és anyagi lehetőségei alapján olyan megoldást választanak a bankkal közösen, amelynek ez az átvállalás része. Ennek az átvállalásnak igen bonyolult technikai vonatkozásai vannak, amelyek részletei szintén kidolgozás alatt állnak” – közölte Gyuris Dániel.
Százmilliárdos áldozatvállalás?
Annak érdekében, hogy a kilakoltatási moratórium feloldásával ne zuhanjanak az ingatlanárak, várhatóan értékesítési kontingenst vezetnek be, ami negyedévekre bontva fogja korlátozni az értékesíthető lakások arányát. „Ez az arány nem fogja meghaladni a 10 százalékot. A vetítési alap az egyéni helyzetek megoldása során a bankokhoz kerülő lakások száma” – közölte a bankszövetség elnökségi tagja. Akik nem tudják eladni ingatlanjukat – például, mert az ingatlan nem forgalomképes vagy a hitelfelvevő túlságosan eladósodott –, azok lakását az állam vásárolná meg jelentős diszkonttal, s a rászoruló ügyfelek szociális bérlakásként vehetnék igénybe, szigorú feltételekkel, amelyeket a kormány állapít majd meg. A kamattámogatás és a bérlakásprogram költségei az állami szerepvállalás nagyságától függnek. A bérlakásprogram költsége egyes szakértők szerint nem haladja majd meg a 20 milliárd forintot, az is volt a cél, hogy a piac újraindítása minél kisebb állami tehertétellel járjon. A bankok Gyuris Dániel szerint az egyes megoldások kapcsán más-más mértékű áldozatot vállalnak, költségeik minden esetben több elemből fognak összeállni, s „áldozatvállalásuk” mértéke szektorszinten elérheti a százmilliárdos nagyságrendet.
(MTI)
origo.hu
Magyar össze vissza hazudik a körülötte lévő bűnözőkről
