Hozzátette: nem csak politikailag, pénzügyileg, nemzetgazdaságilag is pozitív hatása lesz a vételnek már középtávon is, mert jelentős szinergiákat teremthet más, az állam tulajdonában lévő vállalatokkal, mint például a Magyar Villamos Művek csoporttal. A miniszter elmondta: energiapolitikai, vagyongazdálkodási lépés is történt a vétellel, ami a komoly szakértők szerint már középtávon megtérülő befektetés.
Egy lépcsőfok még hátravan
Fellegi Tamás kifejtette: egy nagyon lényeges lépcsőfok még hátravan a szerződés érvénybe lépéséhez. A szerződést már aláírták, de hogy tényleges kötelezettséggé váljon, s az állam ki is tudja fizetni a vételárat, még két parlamenti jóváhagyás kell. A miniszter elmondta: az állam a hatályos jogszabályok és a Mol alapszabályának megfelelően gyakorolja majd tulajdonosi jogait, s nem keveri össze a szabályozói és a tulajdonosi szerepét. Kérdésre válaszolva közölte: a vétel nem befolyásolja a magyar piacon az energiaárakat, így az üzemanyagárakat sem.
A miniszter kifejtette, az ország hasznára válik az adásvétel, s a kormány minden, például pénzügyi, energetikai és vagyongazdálkodási értelemben is jó üzletet kötött. A vétel hozzájárul az ország jólétéhez és versenyképességének növekedéséhez. Fellegi Tamás az orosz Surgutneftegas Molban lévő 21,2 százaléknyi tulajdoni hányadának 1,88 milliárd eurós állami megvásárlásról elmondta, nehéz helyzetben van a magyar állam a vagyongazdálkodás és az energiapolitika területén. Egyike ugyanis azon nagyon kevés uniós tagországnak, amelyikben az államnak sem a kitermelésben, sem az energiakereskedelemben, sem az infrastruktúrában nincs jelentős szerepe. Ezt az elmúlt évek privatizációs gyakorlata eredményezte – tette hozzá.
Radikális elmozdulást hoz
Megjegyezte, mindezek alól csupán a villamos energia kivétel. Fellegi Tamás elmondta, a tartós lélektani hatású 2009-es orosz–ukrán gázvita, illetve az arab-öbölbeli és az észak-afrikai események alapvetően változtatták meg azt, hogyan kell egy államnak a hosszú távú energetikai szerződésekhez és az ellátásbiztonsághoz viszonyulnia. A Mol-tulajdonszerzésről a miniszter elmondta, radikális elmozdulást hoz az energiafüggetlenség irányába, s lehetővé teszi a gazdaságossági, hatékonysági szempontok bevitelét az energetikába. Úgy vélte, ezzel a lépéssel erősebbé válik Magyarország, növelheti általa a versenyképességét, a gazdasági erejét, a régiós szerepét, s gazdaságdiplomáciai súlyát is.
Hangsúlyozta, a kormánynak kezdetektől fogva az volt a szándéka, hogy újjáélessze a nemzeti ipart, s ezen belül az energiaiparnak kiemelt szerepe legyen. Az aláírást történelmi lépésnek nevezve közölte, a kormány lezártnak tekinti a privatizációt. A cél az, hogy gyarapodjon az állami vagyon, felelős állami gazdálkodás alakuljon ki, s a befektetett pénz pénzügyileg, gazdaságilag és külpolitikailag is térüljön meg. Tájékoztatása szerint a kormány hamarosan a parlament elé viszi az adásvételt, s ha pozitív döntés születik, akkor ténylegessé válik. Ha nem, akkor nem lesz tranzakció – mondta.
Nincs szükség újabb hitelfelvételre
A miniszter beszélt arról is, hogy a vétel nem növeli az államadósságot, nem befolyásolja a hiányt, s nincs szükség újabb hitelfelvételre sem a tranzakció miatt. Lehívott IMF-hitelt használnak fel a kifizetésre, s nincs olyan szabály vagy megállapodás, ami ezt tiltaná – mondta, emlékeztetve, hogy az IMF is így nyilatkozott. Kifejtette, nem tőzsdei, hanem azon kívüli adásvételről van szó, két fél között jött létre a konstrukció. Ilyen stratégiai méretű pakettet általában nem szoktak tőzsdén venni, ekkora kétoldalú megállapodásban szokott gazdát cserélni – közölte.
A miniszter elmondta, az adásvétel előtt kikérték a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a véleményét, s abból kiderült, hogy az államnak akkor sem kell kötelező részvényvásárlási ajánlatot tennie, ha tulajdona 25 százalék fölé is kerül, mivel a Mol alapszabálya szerint egy részvényesnek akkor is csak 10 százalék erejéig szól a szavazati joga, ha ennél nagyobb a tulajdoni hányada. Fellegi Tamás kifejtette, a minisztérium által készített nemzeti vagyonpolitikai irányelveket a kormány még nem fogadta el, de elképzelhető, hogy ebben szerepel majd egy olyan kitétel, ami a későbbi kormányoknak sem teszi lehetővé a Mol-részesedés állami eladását.
Kérdésre válaszolva elmondta, még nincs kormánydöntés arról, hogy melyik állami cégnek a kezébe kerüljön a Mol-részesedés. Olyan megoldás kell – fejtette ki –, ami nem növeli a hiányt és az államadósságot. Van ilyen megoldás – mondta, de erről többet nem nyilatkozott.
A Mol sikeres vállalat
Fellegi Tamás megfogalmazása szerint a Mol sikeres vállalat, ilyenhez csatlakozni jó dolog kisebbségi tulajdonosként is. Közölte, a magyar állam abban érdekelt, hogy a Mol értéke minél magasabb legyen, jelentős gazdasági és pénzügyi sikereket érjen el, ami megjelenhet az osztalékpolitikában és az üzleti terjeszkedésben is. A Mol résztulajdonában lévő INA-részvények felfüggesztéséről és a Molt ért részvényvásárlási visszaélési vádakról elmondta, a horvátországi fejlemények horvátországi belügynek tekinthetők, nem kívánnak vele foglalkozni. Ugyanakkor úgy vélte, a magyar állam tulajdonszerzése erősíti a Mol helyét és szerepét mindenhol, mivel nagyon erős stratégiai tulajdonos jelent meg a társaságban.
(MTI)
A Legfőbb Ügyészség közleménye