„Bosszúból nem lehet jól lakni”
Schmidt Mária szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a Tisza a választási ígéreteiből mit tud ténylegesen megvalósítani.
A történész arra hívta fel a figyelmet, hogy politikai kampányban könnyű támogatásokat, béremeléseket vagy gyors változásokat ígérni, a kormányzás azonban már egészen más feladat. Szerinte az egészségügy helyzete különösen jó példája annak, hogy az ígéretek és a kormányzati teljesítmény között mekkora különbség lehet. Úgy fogalmazott:
most már nem az ígéreteknek, hanem a teljesítésnek kellene következnie.
Schmidt Mária szerint ezzel párhuzamosan olyan intézkedések is megjelentek, amelyek az emberek számára többletterheket jelenthetnek.
„Szégyellje magát mindenki, aki ebben részt vesz”
A történész különösen keményen fogalmazott a politikai feljelentések miatt. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Magyarországon olyan közéleti légkör alakuljon ki, amelyben a politikai konfliktusok rendezésének egyik legfontosabb eszközévé a feljelentés válik.
A Szovjetunió egykori gyakorlatát idézve arról beszélt, hogy ott meghatározott kvóták alapján működött a megtorlás, és szerinte ma is veszélyes folyamat, ha a politikai oldalak között verseny alakul ki abban, ki hány feljelentést tesz.
Schmidt Mária szerint ez méltatlan a magyar társadalomhoz.
A politikai ellenfelekkel szembeni fellépés szerinte nem történhet a jogállami garanciák és az emberi méltóság figyelmen kívül hagyásával. Arra is figyelmeztetett, hogy senki sem gondolhatja: a hatalom birtokában örökké biztonságban van. A mostani döntéshozók egyszer maguk is ellenzékbe kerülhetnek – hangsúlyozta –, és akkor könnyen megfordulhat a helyzet.
