A „vidék alkotmánya” egy új korszak kezdetét jelentheti

A nemrégiben társadalmi vitára bocsátott, tíz évre szóló Nemzeti Vidékstratégia alapvető célja a versenyképesség növelése – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten egy szakmai fórumon.• Fazekas: Változtatni kell a fenntarthatóság érdekében • Újra kell építeni a városok és a vidék kapcsolatát

A tanácskozás része volt annak az országjáró körútnak, amelyen a vidékfejlesztési tárca szakértői ismertetik a vidékstratégia részleteit az érintettekkel. A fórum egyben országgyűlési nyílt nap volt. A vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a stratégia, a „vidék alkotmánya” akkor éri el célját, ha a vidék olyan életfeltételeket kínál, amelyek között az emberek már örömmel vállalják a vidéki életet, és nem kényszerből.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes rámutatott: a Nemzeti Vidékstratégia koncepciójával új korszak következhet a magyar vidék életében. Az Orbán-kormány első intézkedéseivel ugyanis adókedvezményekkel, pályázatokkal lehetőséget kaptak az emberek, hogy túlléphessenek a szűk esztendőkön, amikor a közösségeket romboló módon csak kevesek számára voltak nyitva a lehetőségek. Hangsúlyozta: a falu és a mezőgazdaság a jövő egyik erőforrása.

Fazekas Sándor a részleteket ismertetve közölte: a vidék megújításával, amely a stratégia legfontosabb célja, az egész ország megerősítésében is részt vállal az agrárium. Jelezte: a vidékfejlesztési tárca határozott cselekvési tervet jelölt ki négy átfogó, az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, az élelmiszer-termelés és a környezetvédelem területén. A cél az, hogy a stratégia javítsa a vidéki társadalom és gazdaság pozícióit az elkövetkező 10 évben.

Ennek érdekében jobban kihasználják a természeti erőforrásokat, biztosítják a növény- és állatfajok sokszínűségét, azaz a biodiverzitás fenntartását, valamint a mezőgazdaság génmódosított élőlények (GMO) termelésétől való mentességét. Cél az is, hogy az országot jó minőségű, egészséges élelmiszerekkel lehessen ellátni. Mindezekhez kapcsolódik a munkahelyek megőrzése és a foglalkoztatás növelése. Emellett alkalmazkodni kell az éghajlatváltozás kihívásaihoz is – fejtette ki.

A miniszter különösen fontosnak ítélte a munkahelyek megőrzését, illetve gyarapítását. Ez szolgálja ugyanis a vidéki népesség megtartását, a demográfiai egyensúly helyreállítását. Fontos az élelmezési és az élelmiszer-biztonság garantálása is. Elmondta, növelni kell az élelmiszer-gazdaság versenyképességét, javítani kell a piaci pozíciókat, helyreállítva a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát.

Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy meg kell védeni Magyarország ivóvízbázisait, vízkészletét, továbbá a talajt, valamint a természetes élővilágot. Emellett az energiabiztonságra ugyancsak nagy hangsúlyt kell helyezni, a helyi erőforrásokat be kell vonni az energiaellátás biztonságossá tétele érdekében. Javítani kell a vidéki életminőséget és ki kell alakítani a több lábon álló vidéki gazdaságot – tette hozzá. Ennek érdekében helyre kell állítani a vidék és a város hagyományos kapcsolatrendszerét. A felsorolt célok megvalósításában kiemelt szerepet kapnak a családi gazdaságok, a vidéki kis- és közepes vállalkozások. E vállalkozási formák támogatása széles rétegeknek nyújthat esélyt a felemelkedésre – hangoztatta a miniszter.

Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a vidéknek és a városnak közös a sorsa, így a vidékstratégiának is ezeket a szempontokat kell szem előtt tartania és hangsúlyosan kezelnie. Kardeván Endre, a szaktárca élelmiszer-biztonságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a biztonságos élelmiszerekkel való ellátás alapvető fontosságú, amihez az ellenőrzések szigorítása az egyik eszköz. Példaként említette a másodlagos élelmiszer-ellenőrzések bevezetését.

Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a fórumon kifejtette, a magyar agrárium számára alapvető fontosságú, hogy az elfogadott új alkotmány nevesíti: a föld, a víz és az erdő a nemzeti vagyon részét képezi. Eredményként említette azt is, hogy Magyarország továbbra is GMO-mentes marad, azaz tiszta környezetben, tiszta élelmiszereket tud előállítani, ami rendkívül nagy érték.

Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a természet- és a környezetvédelem fontosságáról beszélt, felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz alkalmazkodni kell oly módon, hogy mind az anyag-, mind pedig az energiafelhasználás területén takarékoskodnak az emberek a rendelkezésre álló erőforrásokkal.

(MTI)