Az Afrikai Egységszervezet az 1963. május 22. és 25. között az etiópiai Addisz Abebában tartott alakuló csúcsértekezletén eldöntötte, hogy minden évben május 25-én megünneplik Afrika nemzetközi napját. Akkor az Afrikai Egységszervezet – amelynek jogutódja a 2002-ben megalakult Afrikai Unió – a gyarmatosítás lezárásának szószólója és „Afrika hangja” volt a nemzetközi közösségben. A szervezet alapelve az egyenjogúság és a be nem avatkozás politikája volt. Afrika a világ második legnagyobb és második legnépesebb kontinense. A több mint 30 millió négyzetkilométeres földrészen 54 szuverén államban mintegy egymilliárd ember él, a világ lakosságának csaknem 15 százaléka. Habár Afrika gazdag természeti erőforrásokban, a legszegényebb és legkevésbé fejlett kontinens. Ugyanakkor vannak olyan országai, amelyek gazdasági növekedése egyes fejlett államokét is megelőzik. A Világbank adatai szerint több afrikai ország gazdasági növekedése évek óta meghaladja az öt százalékot.
Ugyan az ACP (afrikai-karibi-csendes-óceáni) országoknak kiemelt szerepük van az EU kapcsolatrendszerében, néhány országot az unió kiemelten kezel. Így például Nigériával 2009 novemberében az Európai Bizottság egymilliárd dolláros fejlesztési megállapodást írt alá. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) 2011. áprilisi adatai szerint Nigéria a világ hetedik legnagyobb olajkitermelő országa. Emellett Nigéria gázkészlete az egyik legnagyobb a világon, és mivel helyben minimális a szükséglet, ennek nagy része exportálható.
A magyar soros elnökség keretében a múlt héten Budapesten tartották az ACP-országok és európai parlamenti képviselők 21. közgyűlését. Az eseményen David Matongo, a közgyűlés társelnöke kijelentette: a politikai és a fejlesztési kérdések elválaszthatatlanok egymástól, mert a demokráciának és a szabadságjogoknak csak akkor van értelmük, ha a jólét és a boldogulás lehetősége mindenkinek elérhető. „A gazdasági válságok idejét éljük a világban” – mondta, hozzátéve: az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok megértik, hogy Európának „össze kell húznia a nadrágszíjat”, de bíznak abban, hogy az eddig is jól működő gazdasági kapcsolatok fennmaradnak, és továbbra is számíthatnak Európára.
Ugyancsak a múlt héten Kihívások és válaszok – Magyarország Afrika sikeréért címmel rendeztek kétnapos nemzetközi konferenciát Budapesten. A megnyitón Olusegun Obasanjo korábbi nigériai elnök elmondta: a víz-, élelmiszer- és energiaellátás okozzák a legnagyobb gondot Afrikában, és ezeket a kihívásokat együttesen kell kezelni, mert egymással szorosan összefüggő problémákról van szó. Fernanda Guerrieri, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy az élelmiszerellátás biztonsága azért is nagyon fontos, mert ennek hiányában egyetlen országban sem garantálható a béke és a stabilitás.
Hajji Hassan Nakabaale, az ugandai alelnök gazdasági főtanácsadója arra hívta fel a figyelmet: Afrikának vannak nyersanyagai, ásványkincsei és emberi erőforrása, Európától azt várják, hogy segítsen abban, miként lehetne ezekkel az adottságokkal növekedést elérni. A világnap alkalmából az Afrika Platform civil szervezetek részvételével Afrika ünnepe címmel fesztivált szervez Budapesten, az eseményen a szervezetek képviselői egyebek mellett a migrációról, a demográfiai kihívásokról és az emberi jogokról beszélgetnek, illetve ajánlásokat fogalmaznak meg a magyar kormánynak.
A Magyar Afrika Platform Szövetség elsődlegesen a kormányzati Afrika-stratégia kialakításának és végrehajtásának segítésére jött létre. Tagszervezetei egységes afrikai fejlesztési- és segélyezési programot kívánnak létrehozni.
(MTI)
Rendszeresen brutálisan megverte a feleségét, aztán amikor az asszony elhagyta, szexuálisan zaklatta a saját gyerekét