Ágyúval lövik a templomot, mert úgy érzik, az övék + Képek

Ezek úgy szeretik a háborút, mint még egyetlen korábbi kormány sem – fogalmazott kerek perec Hun Szen kambodzsai miniszterelnök a minap. A súlyos szavakat a thaiföldi vezetésnek célozták, mely ágyúszóval felelt a verbális kihívásra. A harc régóta folyik, célja pedig nem más, mint egy vitatott elhelyezkedésű hindu templom megszerzése.

A Preah Vihear thai és khmer nyelven is szent oltárt jelent. A hindu templom a Khmer Birodalom fennállása idején, a 11-12. században épült a Dangrek-hegység egyik 525 méter magas sziklacsúcsán. A khmer dinasztiák uralkodói közül többen is átalakították, hozzáépítettek a templomhoz, így az egyedülálló módon több építészeti stílusirányzat jegyeit is magán viseli. A templom kivételességét bizonyítja az is, hogy a többi helyi szentélytől eltérően észak-nyugati fekvésű. A terület 3 évvel ezelőtt, hosszú előkészítő munkát követően került fel az Unesco világörökségeit tartalmazó listára.

A 19. században Európában megalakuló nemzetállamok egyik legfontosabb önigazolása volt az ország határainak nemzetközi jogilag is alátámasztott, pontos kijelölése. Az európai folyamat néhány évtizedes késéssel Ázsiában is kezdetét vette. Volt azonban két ország, mely esetében egy vallási emlékhely hovatartozása körül robbant ki vita, először csupán a tárgyalóasztalnál, később azonban a fegyverek is megszólaltak.

Határvitát kezdeményezni egy olyan állam esetében, mely nemzetközi szerződés alapján még nem is létezett a határvonalak megrajzolásakor, nem tűnik túl ésszerűnek. Thaiföldet ugyanis 1907-ben még Sziám néven ismerte a világ, és ez a megnevezés szerepel abban a szerződésben is, melyet a francia gyarmati hatóságok ellenőrzése alatt írt alá az ország Kambodzsával. A két állam kormányközi bizottsága a vízgyűjtő területek alapján, francia szakemberek segítségével készítette el azt a topográfiai térképet, melynek segítségével a határvonal megrajzolása lehetővé vált a huszadik század kezdetén. Majd száz évvel később azonban a határon található, turisták tízezreit vonzó (jelenleg inkább elriasztó) Preah Vihear-templom körül tankok ágyúcsövei merednek egymás felé, és az országok kormányai is nyíltan támadják a másik felet.


Hágában döntöttek

A gyarmati múltból fakadóan szinte talán nem is meglepő, hogy a szemben álló felek egy harmadik, több ezer kilométerre lévő testülettől várják a segítséget. A hágai Nemzetközi Bíróság 1962-ben már meghozta döntését a vitatott területi státuszú hindu templom felől: akkor a bíróság Kambodzsának ítélte a Dangrek-hegység néhány száz négyzetméteres területét, és felszólította a távozó francia csapatok helyére bevonuló thai hadsereget, hogy szolgáltassa vissza a templom javait, és vonuljon vissza.

A mindenkori thai kormány azóta is képtelen megemészteni a rájuk nézve negatív döntést, és napjainkban is úgy vélekedik, hogy a Preah Vihear főbejárata thaiföldi területen fekszik, így a templom egy része őket illeti. A konfliktust övező kommunikáció óvodás szintjét jól jellemzi a thai hadsereg szóvivőjének minapi kijelentése: „a mi hadseregünk soha nem támad elsőként”. A másik oldal tökéletesen biztos saját békés szándékai felől, minderről azonban egyik fél sem volt eddig hajlandó megkérdezni azt a nagyjából ötvenezer thai és kambodzsai lakost, akinek a fegyveres összetűzések miatt el kellett hagynia házát.


Mindent vissza!

A két ország több évtizedes szembenállását és a lakosság szemléletét is jól jellemzi az a thaiföldi vélemény, mely szerint Angkor egy ősi thai város, mely egyszer majd újra az ország része lesz. Az egykor még ragyogó khmer főváros, mely napjainkban az Ázsiába látogató turisták egyik legkedveltebb úticélja, mintegy 140 kilométerre fekszik a határtól, Kambodzsa szívében.


2011 februárja óta hetente hirdetnek tűzszünetet a felek, majd minden kezdődik elölről. A harcokban eddig körülbelül félszáz katona vesztette életét, a 900 éves hindu templom pedig, mely 2008 óta az UNESCO világörökségének részét képezi, félig már romokban hever. A kambodzsai kormány legutóbb április 28-án hirdetett tűzszünetet, 29-én újra felugattak a gépfegyverek.

Újra összeülhet egy bizottság

Miután a hágai Nemzetközi Bíróság semmit sem tehet az ügyben, Kambodzsa nemrég az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult az ügyben. Úgy tűnik azonban, hogy a BT számára a határvita csupán vihar egy pohár vízben, a feleknek maguknak kell dűlőre jutniuk. Hun Szen kormányfő ugyan felajánlotta thai kollégájának, hogy semleges területen – Indonéziában – tárgyaljanak a hosszabb távú megoldásról, a helyzet továbbra is feszült és bizonytalan. A thai kormány úgy véli, multilaterális tárgyalások szükségesek a konfliktus rendezéséhez, így lassan Kína, az Egyesült Államok és a Dél-kelet Ázsiai Nemzetek Szervezete is bekapcsolódhat a rendezésbe.


A legutóbbi hírek szerint a harcok kiterjedtek olyan területekre, melyen a Preah Vihearhez hasonló kulturális értékkel bíró templomok állnak.

A vallási szempontok szinte semmit sem számítanak a konfliktusban: Kambodzsa lakosságának 93, Thaiföldnek 95 százaléka buddhista. A kulturális örökség annál inkább, azonban nagyon úgy tűnik, amiért a két ország harcol, az lassan, de biztosan maga is az ágyútűz martalékává válik.


(Forrás: csmonitor.com, crisisgroup.org)