Budapest tehát szerencsére nem ég, ám a kormány – saját, a tőzsdézést nagy hangon elítélő embereit égetve – óriási pénzt költött tőzsdézésre. Nem zárom ki persze, hogy a végén árfolyamnyereséggel jönnek ki belőle (a tőzsde, a Mol és Orbán nagyobb dicsőségére), de egyelőre az a helyzet, hogy az 500 milliárddal nem az államadósságot csökkentik (pedig állítólag ez volna a kormány abszolút elsőszámú célkitűzése), hanem egy bizonytalan kimenetelű vállalkozásba fektetik.
Hogy ettől az orosz gáz és olaj nem lesz olcsóbb, az biztos, ha pedig netán a kormány úgy akarná részvényesi befolyását érvényesíteni a Molban, hogy állami érdekeket kényszerít rá a részvénytársaságra, akkor annak az árfolyam (az 500 milliárd és a közvagyon) látná kárát. Vagyis az idegesítő orosz jelenlét megszüntetése a magyar energiacégben érthető és magyarázható szándék, az ár és a csatazaj viszont legalábbis zavaró és elgondolkodtató.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Népszava, 2011. május 27.)
Magyar Péter megpróbálta eltitkolni, hogy öccse részesült a Diákhitel Központ kifizetéseiből