Jön a 2027-es költségvetés: az ígéretekből vagy az adóemelésekből vált többet valóra Magyar Péter kormánya?

Hétfőn bemutatják a 2027-es költségvetés alapjait. Vagyonadó, kata, társasági adó, nyugdíjemelés és családi pótlék: mi valósulhat meg az ígéretekből?

Magyar Péternek és Kármán Andrásnak sokmindenről kellett egyeztetnie a 2027-es költségvetés kapcsán Fotó: Polyák Attila

Magyar Péter korábban azt mondta, hogy a sport egészére legalább annyit, egyes területeken pedig többet költenének, mint korábban. A költségvetésből derülhet ki, hogy egy esetleges sport-tao-szűkítés mellett milyen közvetlen állami támogatásokkal számolnak.

Vagyonadó

A kormány október 6-án ismertette a vagyonadó tervezett részleteit. A bejelentés szerint 2027-től az egymilliárd forintot meghaladó nettó magánvagyonra új közterhet vetnének ki. Az egymilliárd forint feletti vagyonrész után 1 százalékos adókulcsot alkalmaznának, a százmilliárd forint feletti vagyonrészre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. Az adóalapba a tervek szerint az ingatlanok, a befektetések, a társasági részesedések és a külföldön tartott vagyonelemek is beletartoznának. A hiteleket, valamint bizonyos, ingatlanok és gépjárművek után fizetett adókat le lehetne vonni az adóalapból. A kormány közlése szerint az első bevallásban a 2026. december 31-i vagyonállapotot kellene figyelembe venni, a fizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne.

Kármán András pénzügyminiszter a vagyonadótól évi mintegy 200 milliárd forintos költségvetési bevételt vár.

A tárcavezető szerint az új adó nem a vállalkozásokat, hanem a jelentős magánvagyont terhelné, és a produktív beruházások felé terelhetné a tőkét. Elemzéseink ennek ellentmondanak.

Megduplázódik a kata terhe

A kisadózó vállalkozások tételes adójának átalakítása szintén a kormány már ismertetett intézkedései közé tartozik. A cél a kabinet szerint az, hogy a jelenleginél több kisvállalkozó választhassa az egyszerűsített adózást, és a katások magasabb társadalombiztosítási ellátásokra szerezhessenek jogosultságot. A tervek alapján az éves bevételi értékhatár 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedne. Újra választhatnák a katát a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemi hallgatók is, emellett bizonyos feltételekkel cégeknek és szervezeteknek is lehetne számlázni.

A változás ugyanakkor magasabb havi tételes adóval járna. A főállású katások havi befizetése 100 ezer forintra emelkedne, a mellékállásúaké 50 ezer forint lenne.

Azok a főállású vállalkozók, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, átmenetileg kedvezményes, havi 75 ezer forintos tételes adót fizethetnének 2027-ben.

Magyar Péter szerint az átalakítás célja nem elsősorban a költségvetési bevételek növelése, hanem az, hogy több önfoglalkoztató és mikrovállalkozás számára váljon elérhetővé az egyszerű adózás. A pénzügyminiszter is azt jelezte, hogy a változtatás költségvetési hatása várhatóan semleges lehet. A kérdés az, hogy a szélesebb jogosulti kör mennyiben ellensúlyozza a magasabb havi adóterhet. 

Szigoríthatják a sportolók ekhóját

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho szabályainak módosítása elsősorban a magas jövedelmű hivatásos sportolókat érintheti. A jelenlegi szabályok szerint a profi sportolók évi 500 millió forintos bevételi értékhatárig alkalmazhatják az ekhót, míg az edzők és a nemzetközi sportszervezetek alkalmazottai esetében 250 millió forint a határ. Más, az adónemre jogosult foglalkozási csoportoknál az általános értékhatár 60 millió forint.

A kormány 2027-től a sportolókra is az általános, 60 millió forintos határt alkalmazná. Magyar Péter szerint ezzel az adórendszerben meglévő indokolatlan kivételeket szüntetnék meg. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a szigorítás körülbelül 200 adózót érinthet.

A módosítás költségvetési hatása mellett az is kérdés, hogy miként változik az érintett sportolók nettó jövedelme, és milyen hatással lesz az új szabályozás a sportszerződésekre. Az eddigi információk szerint negatívval.

Ígéretek sora: nyugdíj, családi pótlék és áfacsökkentés

A lakosságot közvetlenül érintő intézkedések közül az egyik legfontosabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének emelése. A kormány korábbi bejelentése szerint 2027. január 1-jétől 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik a minimálnyugdíj, ami nem jelenti valamennyi nyugdíj azonos arányú növelését. Az általános nyugdíjemelés, az inflációkövető korrekció és az alacsony nyugdíjak célzott emelése külön intézkedés lenne.

A nyugdíjasoknak SZÉP-kártyás juttatást is ígért a kormány, a miniszterelnök azonban szeptemberben már arról beszélt, hogy a támogatásról a 2027-es költségvetésben születik döntés. A korábbi ígéret szerint az alacsonyabb nyugdíjból élők évi 200 ezer forintos, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig évi 100 ezer forintos támogatást kaphatnának.

A családi pótlék emelése szintén fontos része lehet a jövő évi költségvetésnek.

Magyar Péter a kampányban az ellátás megduplázását ígérte, szeptemberben azonban már úgy fogalmazott, hogy 2027-ben jelentős emelésre kerülhet sor.

Az emelés költségvetési hatása jelentős lehet. A juttatás megduplázása több százmilliárd forintos többletkiadással járhat, ezért a hétfői bejelentés egyik lényeges eleme lehet, hogy a kormány milyen mértékű emelést tervez, és mikor léphet életbe az új szabályozás.

Béremelések az állami szektorban: az egészségügy és az oktatás is érintett lehet

A családok és a nyugdíjasok támogatása mellett az állami alkalmazottak béremelése is jelentős kiadási tétel lehet a 2027-es költségvetésben. A kormány korábbi nyilatkozatai alapján az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás és a gyermekvédelem kiemelt terület maradhat. A gyermekvédelemben dolgozók számára 20–25 százalékos béremelést jelentettek be két ütemben: az első részt novemberben, a másodikat januárban kaphatják meg az érintettek.

A béremelések hosszabb távon a közszolgáltatások működésére is hatással lehetnek, ugyanakkor a költségvetési kiadások növekedésével járnak. A kormánynak tehát ezek finanszírozását is össze kell hangolnia a többi vállalással.

Áfacsökkentés és szja-adójóváírás: könnyítések is jöhetnek

A kormány kommunikációjában nemcsak új adók és szigorítások, hanem némi adócsökkentés is szerepel. A Tisza korábbi ígérete szerint a zöldségek és a gyümölcsök áfáját csökkentenék 27-ről 5 százalékra, a kormány azonban egyelőre nem határozta meg pontosan, mely termékekre terjedne ki az intézkedés. Az egészséges élelmiszerek áfacsökkentése 140–150 milliárd forintos bevételkiesést okozhatna a költségvetésnek, a bevezetés időpontja és a termékkör azonban továbbra sem ismert.

A legfontosabb kérdés: miből finanszírozzák a vállalásokat?

A 2027-es költségvetés egészének megítéléséhez a kiadási és bevételi oldalt együtt kell vizsgálni. A családi pótlék emelése, a minimálnyugdíj növelése, a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártyás támogatás és az állami béremelések jelentős forrásokat igényelhetnek.

A bevételi oldalon a vagyonadó, a kata átalakítása és a sportolók ekhójának szigorítása már ismertetett kormányzati intézkedés. A társasági adó emelése és a sport-tao esetleges átalakítása viszont a Magyar Nemzet értesülése szerint még a tervek között szerepelhet, ezért ezekről egyelőre nem lehet végleges döntésként beszélni.

A kormány számára az is kihívást jelenthet, hogy a tervezett intézkedéseket összehangolja a gazdasági növekedéssel és a költségvetési hiány mérséklésével. A büdzsé bemutatásakor fontos lesz a hiánycél, a növekedési előrejelzés, az adóbevételek és a kiadási vállalások részletes ismertetése.