A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy ha a kisebb helyi szolgáltatók bezárnak, és nem lépnek újak a helyükre, az a nagyobb tőkével rendelkező vállalkozásoknak és üzletláncoknak kedvezhet.
A feketegazdaságot is erősítheti az adóemelés
Szalai Piroska szerint a magasabb közterhek a be nem jelentett munkavégzés terjedésének kockázatát is növelhetik. Példaként egy vidéki fodrászt említett, aki megfelelő szaktudással és stabil vendégkörrel rendelkezik, de üzletét már nem tudja gazdaságosan fenntartani. Számára a házhoz járás alternatívát jelenthet, ám fennáll a veszélye, hogy a növekvő terhek miatt bevétele egy részét nem vallja be.
A kata átalakításának hatásait ezért a szakértő szerint nem lehet kizárólag a várható adóbevételek alapján megítélni: azt is mérlegelni kell, hogy hány legálisan működő vállalkozás maradhat fenn.
További korlátot jelenthet, hogy a tervezet alapján nem választhatná a katát az, akinek bevétele legalább 50 százalékban egyetlen cégtől vagy annak kapcsolt vállalkozásaitól származik. A vállalkozó annak a társaságnak sem számlázhatna, amellyel az előző 24 hónapban munkaviszonyban állt.
Ezek az előírások a munkaviszony vállalkozói szerződéssel történő kiváltását hivatottak akadályozni, ugyanakkor a valódi önfoglalkoztatók mozgásterét is szűkíthetik. Szalai Piroska hangsúlyozta: a pontos következmények megítéléséhez meg kell várni a jövő évi adótörvényeket.
Mint lapunk korábban megírta, súlyos szakmai kritikák érkeztek a Tisza elképzelésére, amely messze nem nyerte el minden jelenlegi katás tetszését sem. A Magyar Ügyvédi Kamara például arról számolt be, hogy komoly felzúdulást és felháborodást váltott ki az ügyvédi közéletben a kisadózók tételes adójáról, vagyis a katáról szóló törvény tervezete.
