Az EU-tagállamokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár elmondta: a márciusban Japánban történt nukleáris baleset után Németországban ismét felülvizsgálták az atomenergia-politikát, és ez felértékeli a földgáz mint energiaforrás szerepét s ezzel az Oroszországhoz fűződő viszonyt. Hozzátette, a német–orosz viszony folyamatos ápolása független attól, hogy Berlinben Gerhard Schrödert a kancellári székben Angela Merkel váltotta, ezt Magyarországnak és a többi közép-európai országnak tudomásul kell vennie.
A helyettes államtitkár előadásában utalt rá, hogy a Magyarország számára stratégiai partner Németország külpolitikáját mind az Európai Unión belül, mind azon kívül – például a Kínához fűződő viszonyban – egyfajta reálpolitikai gondolkodás hatja át.
Prőhle Gergely kifejtette, a „puha biztonság” – a fejlesztés- és a menekültpolitika – területén erős értékelvű politizálás, humanitárius elkötelezettség és bőkezűség jellemezte a német külpolitikát, és ennek nagy szerepe volt abban, hogy Németország idén januártól két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lett. Magyarországnak, amely 2012–13-ban szintén szeretne az ENSZ BT nem állandó tagja lenni, érdemes a német példát is szem előtt tartania – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy Németországban ma is komoly viták kísérik a Bundeswehr, a hadsereg külföldi szerepvállalását, pedig az ország középhatalami státuszához ez hozzátartozik.
(MTI)
origo.hu
Több száz gyerekekről készült pornográf felvételt találtak egy komáromi pedofil telefonján
