Az MTI birtokába jutott levélben, amelyet a volt miniszterelnökön kívül harmincan írtak alá (a szocialista frakció tagjai közül Baracskai József, Ficsor Ádám, Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván, valamint más MSZP-s politikusok, így Arató Gergely, Avarkeszi Dezső, Csiha Judit, Kósáné Kovács Magda, Kökény Mihály és Szabó Zoltán), az olvasható: bár egyre többen fordulnak el „az erőszakos, kapkodó, dilettáns és szociálisan érzéketlen” kormánytól, a demokratikus ellenzék vonzereje mégsem nőtt, a szélsőjobb pedig „pimaszul mutogatja karmait”.
Leszögezik, hogy bár az MSZP hatalmas veresége ellenére talpon maradt, támogatottsága két éve változatlan, egymilliós. Szerintük ez is jelzi, hogy a jobboldali hegemóniával szemben egy szélesebb balközép összefogás veheti fel a versenyt, nem egy hagyományos szocialista párt. Sokan vannak ugyanis – folytatják –, akik szemben állnak a jobboldallal, de nem akarnak az MSZP-re szavazni. Mint írják, az MSZP átalakítása nem halogatható tovább, mivel nincs másik, az ország vezetésére alkalmas demokratikus erő, jelenlegi állapotában azonban a szocialista párt sem tud megfelelni ennek a feladatnak.
Gyurcsányék úgy vélik, tévedés, hogy a helyzet megváltoztatásához elég választási koalícióra lépni más demokratikus erőkkel. Részint mert az új választási rendszer vélhetőleg egyfordulós lesz, és nincs olyan párt, amellyel az MSZP megállapodhatna, hogy minden körzetben csak egy demokratikus ellenzéki párt induljon, „az LMP erre aligha lesz hajlandó”.
Kitérnek arra is, ha létrejön egy nyugatos konzervatív és egy kapitalizmusbarát, emberi jogi alapokon álló liberális párt, törekedni kell velük az együttműködésre. De ha nem, „akkor nekünk kell rábírni a konzervatív és liberális szavazókat, hogy tegyék lehetővé az Orbán-rendszer leváltását” – írják Gyurcsányék. Ahogy azt is: nem veszélyezteti az MSZP balközép pozícióját, ha balliberálisok vagy konzervatív demokraták is támogatják, ugyanis kisebb a távolság a Debreczeni József és Bauer Tamás fémjelezte politikai irányzat és közöttük, mint amekkora távolság van az MSZP különböző irányzatai és személyiségei között.
Az aláírók szerint az MSZP-vezetők többségének a nyitással az a gondja, hogy sok új ember érkezhetne a pártba, akik veszélyeztetnék a belső személyi és hatalmi viszonyokat. „Szerintünk a bezárkózás politikája mögött jelentős részben nem elvi szempontok, hanem (…) egzisztenciális félelem húzódik meg. Mi ezt legitimnek tartjuk, de nem gondoljuk, hogy pár tucat ember állása fontosabb, mint a demokratikus ellenzék sikere” – írják.
A közvetlen elnökválasztással kapcsolatban – amely a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció platform pártszavazási kezdeményezésének egyik célja – kifejtik: temérdek tapasztalatuk van arról, hogy a küldöttek rejtett alkukban adják-veszik a szavazatokat, s színfalak mögötti megállapodások döntik el, kiből lesz vezető az MSZP-ben, ami elfogadhatatlan. A pártszavazás melletti érvként hozzák fel, egy ellenzéki párt nem ijedhet meg attól, hogy egyéb ügyek mellett önmaga átalakítását is napirendre vegye, mert „ha erre nem képes, kormányozni sem fog tudni”.
Kulcskérdésének nevezik, hogy a pártszavazást hiteles tagnyilvántartás alapján tartsák meg, hiszen az eredményt döntően befolyásolhatja, hogy 33 ezer vagy 19 ezer tag meglétéből indulnak-e ki. Ezért arra kérik a választmányt, biztosítsa a pártszavazás tisztességes lebonyolításának feltételeit. (Az MSZP május elején arról tájékoztatott, hogy taglétszáma 33 200 fő. A pártszavazás akkor érvényes, ha a párttagok több mint fele részt vesz rajta, és akkor eredményes, ha a szavazók több mint fele azonos szavazatot adott le. Érvényes akkor is, ha a párttagok több mint egynegyede azonos módon szavazott. A pártszavazásra bocsátandó kérdésekről a választmány szombaton dönt.)
A levélben szót ejtenek továbbá arról: vita van az MSZP-ben az előző ciklus megítéléséről is. Sokan osztják a Fidesz ítéletét, miszerint teljes kudarc volt az elmúlt nyolc év; olyanok szerint is elfogadhatatlanul liberális politikát folytatott a Gyurcsány-kormány, akik a tagjai voltak annak – írják. Gyurcsányék viszont ma is helyesnek tartják az egészségügy átalakítását, a tandíj és az ingatlanadó bevezetését. „Nem kívánjuk kidobni egykori reformpolitikánkat az ablakon még akkor sem, ha a 2006 után eldurvult politikai küzdelemben alulmaradtunk” – fogalmaznak.
Ugyancsak vitakérdésnek nevezik a Fideszhez fűződő viszonyt, mondván, amíg a Demokratikus Koalíció elutasítja a paktumpolitizálást, vannak az MSZP-ben, akik elfogadják, hogy helyben vagy országosan valamely cél érdekében háttéregyezségeket lehet kötni a Fidesszel.
(MTI)
origo.hu
A Legfőbb Ügyészség közleménye
