Inkább a három igen felől kellene közelíteni a kérdéshez

A Duna-stratégia koordinátorainak találkozóján azok vitatják meg a közös feladatokat, akik majd meg is valósítják a kezdeményezést – mondta Barsiné Pataky Etelka, a stratégiáért felelős kormánybiztos hétfőn Gödöllőn.• A célkitűzéseket maximálisan elérte a magyar elnökség

A Duna-stratégiát irányító nemzeti kapcsolattartók és koordinátorok gödöllői találkozója előtt tartott sajtótájékoztatón a kormánybiztos kiemelte: ugyan a kezdeményezést az úgynevezett három nem (új uniós forrás, szabályozás és intézmény létrehozásának tilalma) határozza meg, inkább egy új koncepció alapján, a három igen felől kellene megközelíteni, azaz a meglévő források összehangolására, az eszközök hatékonyabb használatára és az új ötletekre kell helyezni a hangsúlyt.

A stratégiára vonatkozó tanácsi következtetéseket április 13-i ülésén elfogadta az Általános Ügyek Tanácsa, így jelenleg a konkrét munkára lehet összpontosítani – vélekedett. Mint azt a kormánybiztos elmondta, a kezdeményezésre nincs ugyan külön forrás, de a strukturális és kohéziós alapokban vannak még felhasználatlan források. Meg kell nézni, melyek azok a közös projektek, amelyekre a „maradék pénz” elkölthető, ez még mindig elég nagy összeget jelent – fűzte hozzá.

Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos is azt erősítette meg, hogy a már rendelkezésre álló forrásokat kell összehangolt módon felhasználni. Hangoztatta, hogy a stratégiát nagy lelkesedés övezi, ezt a lendületet kell megőrizni a továbbiakban is. Johannes Hahn üdvözölte, hogy Magyarország három célkitűzés koordinálását is vállalta, ami az ország elkötelezettségét bizonyítja. Mint emlékeztetett, Magyarország a Cseh Köztársasággal együtt a fenntartható energiafelhasználás ösztönzése, Szlovákiával a vízminőség helyreállítása és megőrzése, valamint Romániával a környezeti kockázatok kezelése területért felel.

A hétfőn kezdődött tanácskozáson a 11 terület koordinátorai első ízben egyeztetnek – hangsúlyozta. A cél az, hogy a második fél évben megkezdődhessen a stratégia megvalósítása úgy, hogy az az egész makrorégiónak eredményes legyen. A teljes stratégiára vonatkozó határidő 2020, jelenleg azt kell pontosan megfogalmazni, hogy mik a teendők az elkövetkező években – mondta.

Johannes Hahn a magyar kormánybiztost idézve kiemelte, szimbolikus jelentőségű, hogy május 9-én, azaz az Európa-napon tanácskoznak a koordinátorok. A stratégiában azokkal a problémákkal lehet foglalkozni, amelyek valóban csak makroregionális keretben oldhatók meg – hívta fel a figyelmet.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón a határokon átnyúló projektek fontosságát emelte ki, példaként említve a gyorsvasút létesítését, az információs és az intelligens forgalomirányítási rendszerek összekapcsolását, az észak–déli irányú energiafolyosó megteremtését és a közös közép-európai hajóépítési klaszter létrehozását, amelyre Magyarország tett javaslatot.

Az államtitkár a tanácskozáson kijelentette, hogy a magyar soros elnökség megközelítése szerint a stratégia kiváló eszköz annak elérésére, hogy a térség „élhető és fejlődő” régió legyen – mutatott rá, hozzátéve, hogy emellett hozzájárul a gazdaság fellendüléséhez és új munkahelyek teremtéséhez is. Bár a balti-tengeri stratégiára példaként tekintenek, jelentős eltérés, hogy a Duna-stratégia esetében nyolc uniós tagállam mellett hat unión kívüli ország is részt vesz – mondta Völner Pál. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy az érintett országokon múlik a kezdeményezés eredményessége, mert nem hagyatkozhatnak kizárólag az EU-ban régóta sikeresen működő együttműködési formákra.

A kétnapos találkozóra a balti-tengeri stratégia koordinátorait is meghívták.

(MTI)