Jelentést adtak ki a londoni elemzők, több problémájuk is van

Magyarországon aggodalom forrása a belső fogyasztás gyengesége, és a fogyasztási lendületet valószínűleg a devizahiteleseket megsegítő intézkedéscsomag sem fogja érdemben élénkíteni – írták budapesti tárgyalásaik tapasztalatait összegezve az egyik vezető londoni pénzügyi szolgáltató csoport elemzői.

MNO
2011. 05. 29. 15:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A JP Morgan citybeli befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői a minap Budapesten folytattak tájékozódó megbeszéléseket a nemzetgazdasági minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékeseivel, valamint magánszektorbeli közgazdászokkal és helyi piaci szereplőkkel. Erről összeállított, Londonban e hét végén kiadott elemzésükben a JP Morgan elemzői kiemelték, hogy magyar részről „szinte mindegyik” tárgyalásukon hangot kapott a kereslet gyengeségével kapcsolatos aggodalom. A háztartások gyors ütemben építik le adósságukat, és a helyi szakértők a JP Morgan elemzőinek beszámolója szerint úgy vélekedtek, hogy a lakosság az augusztusban folyósítandó magán-nyugdíjpénztári reálhozamok zömét is adósságcsökkentésre fordítja majd.

A devizahitelesek megsegítését célzó intézkedések között várhatóan 180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát a következő 3,5-4 évre, bár a megbeszéléseken elhangzott 190 forintos árfolyamrögzítés lehetősége is – írták budapesti tárgyalásaikról összeállított elemzésükben a JP Morgan londoni szakértői. A ház citybeli elemzőinek véleménye szerint azonban a fogyasztói keresletre ez csak „elhanyagolható” hatással lesz, mivel a háztartások tudják, hogy átmeneti intézkedéscsomagról van szó, és ha a svájci frank tovább erősödik a forinttal szemben, akkor a magyar háztartások valószínűleg elővigyázatossági megtakarításokat halmoznak fel a törlesztési kötelezettségek jövőbeni növekedésére számítva.

A JP Morgan szakértőinek budapesti tárgyalásait összegző elemzés szerint ugyanakkor az MNB „nincs meggyőződve” arról, hogy a gyenge hazai kereslet bármiféle lefelé irányuló nyomást gyakorolna a magyarországi inflációra, mivel a jegybank illetékesei úgy vélekednek, hogy ebben inkább strukturális, semmint ciklikus gyengeség tükröződhetne, amiből alacsonyabb potenciális kibocsátás és kisebb negatív kibocsátási rés következik. Az MNB-ben jelenleg mínusz 3,5 százalékosra becsülik a magyar gazdaságban érvényesülő kibocsátási rést – áll a JP Morgan londoni elemzésében.

A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított GDP-növekedési potenciál és a tényleges GDP-növekedés különbségét mutatja negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést elemzők általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet. A JP Morgan elemzői szerint az MNB a változatlanul gyenge reálgazdasági teljesítmény miatt nem lát „erőteljes okot” a mihamarabbi kamatemelésre, de a lanyha hazai kereslet ellenére is készen állna a szigorításra, ha tovább növekednének az inflációs célra ható, felfelé mutató kockázatok. Ha a nyersanyagárak kiújuló emelkedése miatt az éves összevetésű inflációs ütem átlépné például az 5 százalékot, annak már kamatemelés lehet a következménye, különösen abban az esetben, ha a forintárfolyam nem ellensúlyozná a nyersanyagár-emelkedésből eredő inflációs nyomást – áll a JP Morgan elemzésében.

Az MNB kommunikációjában az szerepel, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérhető 2012 végére változatlan kamatszinttel is, „mi azonban úgy érzékeljük, hogy a júniusi új (inflációs) jelentés esetleg felvetheti a szerény mértékű szigorítás szükségességét a 3 százalékos cél jövő év végi teljesítéséhez (…), ez megfelelne a mi 25 bázispontos kamatemelési (előrejelzésünknek)” – írták a JP Morgan londoni elemzői. A londoni Cityben más nagy házak is valószínűsítik a magyarországi kamatszigorítást.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzőinek legutóbbi helyzetértékelésében például az állt, hogy a magyar jegybank előrejelzése a következő negyedévekben várható dezinflációról a folyamat irányát tekintve helyes, az inflációs ütem csökkenésének mértékével kapcsolatos várakozás azonban „túl ambiciózus”. A Morgan Stanley saját előrejelzése az, hogy az idei átlagos magyarországi infláció 4,6 százalék, a jövő évi pedig 3,9 százalék lesz. Mindezek alapján a cég londoni elemzői azt jósolják, hogy az MNB következő kamatmódosítása nagyobb valószínűséggel lesz emelés, mint csökkentés.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.