A Vatnajokull gleccser alatt lévő Grímsvötn legutóbb 2004-ben tört ki. Tudósok számítottak rá, hogy újra működni kezd, de hozzátették, hogy valószínűleg nem lesz nagy kitörés, és nem okoz majd olyan légiforgalmi káoszt, mint amelyet az Eyjafjallajokul vulkán okozott hamufelhőivel 2010-ben.
Fotó: Reuters
A ritkán lakott Izlandon gyakoriak a vulkánkitörések. Általában áradást okoznak a gleccserek megolvadása miatt, de ritkán követelnek halálos áldozatot.
220 kilométer sugarú repüléstilalmi övezetet létesítettek a Grímsvötn vulkán körül ilyenkor szokásos intézkedésként – jelentette be az izlandi repülőtereket igazgató hivatal. A vulkánból feltörő füstoszlop elérte a sugárhajtású gépek repülési magasságát, ezért tervek készültek arra, hogy az ország fölött repülő járatok az éjszaka délebbre repüljenek – mondta az Isavia cég szóvivője.
Lezárták a légteret
Lezárták időlegesen vasárnap az izlandi légteret a vulkánkitörés miatt – közölte az izlandi repülőtereket igazgató hivatal (Isavia). A Grímsvötn a sziget délkeleti részén található, a Vatnajökull gleccser alatt. A vulkánból húsz kilométeres magasságba felérő sűrű füstoszlop emelkedett. Hjordis Gudmundsdottir, az Isavia szóvivője azt mondta, hogy a hamufelhő ugyan beterítette Izlandot, de nem Európa felé, hanem nyugati irányban, Grönland felé tart.
Tudósok számítottak arra, hogy a tűzhányó mostanában újra működni kezd, de hozzátették, valószínűleg nem lesz nagy kitörés, és nem teremt majd olyan légiforgalmi káoszt, mint amelyet az Eyjafjallajökull vulkán okozott hamufelhőivel 2010-ben. Az európai hatóságok akkor öt napra lezárták a légteret, mert attól tartottak, hogy a vulkáni hamu megrongálhatja a sugárhajtású repülőgépek hajtóműveit. Az intézkedések mintegy tízmillió utast érintettek.
(MTI)
